Csatári Dániel + Veress Endre: Veress Endre emlékezete + Báthori István habsburg-ellenes politikája (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 16. kötet. Gyula, Erkel Ferenc Múzeum 1960)

Veress Endre: BÁTHORY ISTVÁN HABSBURG-ELLENES POLITIKÁJA

hogy megkoronáztatása után alig öt nappal már levélben hívta magához egykori hívét, az öreg Kendy Sándort, azért, hogy megtárgyalják, miként lehetne Erdélyt egyesíteni Lengyelországgal a török megbántása nélkül, mert »most volna ám — úgymond — az út megmaradásának effektuálására, ha mi oly módot találhatnátok benne, hogy ezt a dolgot köztetek jelenben a közeledő lengyel országgyűlésen elindithatnok«. Sajnos, nincsen írásos nyoma annak, vajon Kendy eljutott-e a királyhoz, de a két ország egyesülésének elmaradását nyilván az akadályozta meg. hogy Báthory háborúba keveredett Danzig városával s ennek tanácsa vonakodott néki hűségesküt tenni. Ebből keletkezett az évekig elhúzódó, keserves orosz hadjárat, amelyben Báthory ellenfele Rettegett Iván volt Ennek ellenére Báthory állandóan azon jártatta elméjét, miként lehetne Magyarországot veszendő állapotából felemelni, avagy csak megsegíteni legalább. Véleménye szerint Magyarország »eleitol fogva a két avagy inkább háromfelé húzás-vonás miatt veszített. Az osztrák és magyar veszett öszve s a török végezte el a játékot«. Arra inté tehát megbízható, régi hívét, Mágóchy Gáspár huszti kapitányt (még 1578 március elején hozzá intézett, gyönyörű levelében), hogy »mivel az új magyar királyt, Rudolfot igen beteges embernek értem, gondolkozzanak rajta, hogy halála után a magyar nemzet visszakapja királyválasztó jogác és idegent ne válasszanak királlyá. Ezt — a cseheket is megnyerve — könnyen el lehetne érni, amint annak ideje megjön, mert a magyar soha bár ne vessen az Istenre, aki mindenkor jelen volt volna neki, csak ő magok ne keresték volna az elveszett uiat.« E nevezetes célkitűzés lehetősége ugyan még nem érkezett el, de kötelességének tartotta titkos tervét neki meggyónni, tudván, hogy »azt csak azzal közlöm, akinél megáll, nehogy időnap előtt kitudódjék«. A magasztos terv továbbra is mélyen foglalkoztatta. Többször nyilatkozott róla a lengyel nunciusokkal folytatott társalgásai alkalmával, valahányszor a prágai udvarból kedvezőtlen hírek érkeztek Rudolf császár rossz egészségi állapotáról. Végzetesen előrehaladt vérbaja, amit az elintézésre váró magyar ügyek is megsínylették. István király folytonos töprengését árulja el egy másik levele is. Ezt Nádasdy Ferenc vasmegyei főispánhoz intézte 1585 nyarán. Arra intette, hogy vigyázzon magára és életére, ha netalán titkos tervéről valami kitudódott volna a császári udvarban! Már bécsi fogságában megtanulta, hogy »abban még kisebb dolgokat is felette igen titkon tártnak, mert ők nem csergetik imitt-amott, főképpen pedig magyarokkal csak azt közlik, amit a világnak kell érteni !« Amilyen rejtélyesek e levél célzásai, annyira bizonyos, hogy Báthory közeli kezdeményezésével állottak kapcsolatban, ami azután