Csatári Dániel + Veress Endre: Veress Endre emlékezete + Báthori István habsburg-ellenes politikája (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 16. kötet. Gyula, Erkel Ferenc Múzeum 1960)
Veress Endre: BÁTHORY ISTVÁN HABSBURG-ELLENES POLITIKÁJA
A mindenható kabinet ezeket az ügyeket hanyagul és szívtelenül intézte, még akkor is, ha a magyar kancellária olyik magyar tanácsosa terjeszté fel is őket jóváhagyásra, kedvező javaslattal. Ekkor alakult ki benne az a mély gyűlölet az osztrákok iránt, amelyről később — lengyel király korában — annyiszor nyilatkozott a nunciusoknak, mondván, hogy ^Magyarország kapcsolata a Habsburg-házzal — amelynek mindenkori császára egyben hazánk koronás királya is — helytelen és természetellenes, mert miként a víz a tűzzel, úgy a magyar sem egyesülhet soha az osztrákkal-". Báthory — miután folyamodványait figyelemre sem méltatták — hosszas fogságából váratlanul 1567 július elején kiszabadult. Azonnal csomagolt és Pozsonyba kocsizott. Ott éppen országgyűlésre gyűltek egybe a magyarországi rendek. Pihent közöttük néhány napig, amíg szolgái Bécsből holmijával odaértek. Hirtelen szabadulását többféleképpen magyarázták kortársai. A velencei követ azoknak a nyugtalanító híreknek tulajdonította, amelyek Erdélyből János Zsigmond betegeskedéséről érkeztek. Miksa császár avval fedezte nagylelkűségét, hogy akkor, amikor a törökkel fegyverszüneti tárgyalásokat tartanak, nem illik Báthoryt továbbra is fogva tartani. Kiszabadulása érdekében a lengyel király is érvényesítette szavát. Azt is számbavette Miksa, hogy az erdélyi fejedelem halála esetén senkiben sem bízhat annyira, mint a nagytekintélyű Báthoryban, akivel a megkezdett egyezség dolgában is legkönnyebben állapodhatik meg. Hazatérve, Báthory sietett jelentkezni János Zsigmondnál, de mivel nem részesült oly szíves fogadtatásban, amilyet hosszas szenvedése és anyagi áldozata után elvárhatott, egyelőre nem vett részt az ország dolgaiban, hanem somlyai ősi birtokán gazdálkodva, figyelte az eseményeket, tárgyalt bizalmasaival, kihallgatott olykor egy-egy portáról érkezett követet vagy árusembert, érezvén, hogy (amivel barátai is állandóan biztatták) az idő meghozza a hazáért elviselt szenvedéseinek jutalmát. így is lett, mert János Zsigmond elhunyta után a rendek közfelkiáltással fejedelemmé választották, 1571. május 25-én. Erről Báthory még azon a napon levelet intézett Miksához. Ebben kötelezte magát, hogy néki és utódainak — mint törvényes magyar királyoknak — hűséges alattvalója lészen. Hiszen Ferdinándno.k még fogsága idején hííséget esküdött s erről őt Pozsonyban, szabadulása után, élőszóval is megerősítette, mondván, hogy ezzel »öfelsege méltóságát kívántam megbecsülni-«. Miksa, ezt tőle jószívvel is fogadta és inté, hogy oltalma és neve alól ki ne szakadjon. Báthory — saját későbbi kijelentése szerint — hűségnyilatkozatával azt akarta elérni, hogy Miksa őt cselekedetei szerint ítélje meg, nem a róla terjesztett
