Csatári Dániel + Veress Endre: Veress Endre emlékezete + Báthori István habsburg-ellenes politikája (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 16. kötet. Gyula, Erkel Ferenc Múzeum 1960)
Csatári Dániel: VERESS ENDRE EMLÉKEZETE
egész Duna medencét átfogja, és a jövőben követendő utak felől a múltat faggatja. Hogy milyen eredménnyel, azt ezekben az évtizedekben írott, időállóknak bizonyult munkái is jelzik. Szinte alig volt Magyarországnak olyan szomszédja, amelynek magyar vonatkozású történelmi emlékeit ne kutatná. Tanulmánysorozatot írt például a »Jugoszlavija« című folyóiratnak, amelyben a jugoszláviai magyar történelmi emlékekkel, Szerbia dunamenti várainak 1697-beli leírásával, Havas Rezsővel, Dalmácia magyar rajongójával, s egyéb kérdésekkel foglalkozott 1 '. Kitartóan fáradozott a magyar—lengyel közös történelmi hagyományok feltárásán is. Ebbeli kutatómunkájának központi alakja Báthory István király, és legszebb terméke a róla szóló életrajz, amelyet hatvannyolc éves korában, 1936. december 12-én délután 5-kor, Báthory halálának napján és órájában fejezett be. A szinte irodalmi nyelven megformált könyvet Veress Endre jogosan tarthatta életrajzai és feldolgozásai közül főművének 18 . Aztán időközben íolytatta az Erdélyi és magyarországi történelmi források sorozatot, foglalkozott a magyar történelem olasz vonatkozásaival, és az ifjúkori indításnak megfelelően, igen nagy súllyal a magyar—román kapcsolatok múltbeli örökségével. Kisebb munkáiban bemutatja, hogy mit írtak annak előtte a magyar historikusok a románok történelméről, hogyan segítették egymást, milyen személyes, történelmi és művelődési szálak fűzték szorosra viszonyukat 19 . S valamennyi ilyen tárgyú dolgozatában ott kisért a gondolat, amelyet egy régi, általa felfedezett harci ének a románok és magyarok viszonyáról szólva, így fejezet ki; Mingyárást frigyet jártának, Két-három nap traktáltanak, Békességet kívántának, Melyre jó választ adtának. 20 A békesség megteremtésére irányuló óhajtól sarkalva, az említetteken kívül Veress Endre számos kiegészítő adat közlésével segíti román kollégái munkáját, javaslatokat tesz a levéltári katalógusok új rendszerére 21 , és 1922-ben kísérletezik egy román—magyar könyvtár megalakításával. -Ez az új könyvtár — írja •— a román irodalom kiválóbb műveit kívánja magyar nyelven bemutatni és megismertetni. A román irodalomból alig van eddigelé a magyarba valami átültetve, habár annak annyi becses, szép, jellemző, költői és érdekes terméke van — kivált napjainkból —, hogy azt bárki gyönyörűséggel és okulással olvashatja. Kiadványunkat nem üzleti szellem, hanem magasabb irodalmi érdek hozta létre, miután erős a hitünk, hogy hézagtöltő, s így azt széles körökben sziveden fogadják . . . Könyvtárunk
