Sonkoly István: Erkel Bánk bánja. Erkel kéziratos férfikara Gyulán (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 15. kötet. Gyula, Erkel Ferenc Múzeum 1960)

kat, mint a középkori olasz képzőművészet a bizantinizáló mozzanatokat. Mert olasz énekesek eljutnak mindenüvé, Eszterházára éppúgy, mint Pétervárra, Párizsba. Iván Szuszanyinban csak két igazi orosz népdalt találunk, a e két orosz népi dallam Szuszanyinnak, a főhősnek áriáit tartalmazza. Számos más részlete az orosz tánczene intonációját követi, akárcsak a Bánk bán a verbunkos és népies műdal reflexeiben. Míg az Iván Szuszanyin a lengyelekkel folytatott nemzeti küzdelem, addig a Bánk bán a »merani« származású uralkodóházzal szembekerülő magyar nép hősi küzdelmének rajza. így mindkettőben jogos az idegen zenei akcentus. Iván Szuszanyinban a lengyel románc, s mazurka ritmusa, a Bánk bánban pedig a németes szentimentális románc, s a királyi udvarban népszerű francia balett lépéseire figyelünk. Mindkettő számottevő folklor-anyag nélkül ösztönösen megtalálja a helyes ösvényt, s az egész nép sorsát jelképező dalművével irányt mutat. »Erkelünk művészete is a Glinkáéval rokon irányban fejlődik.^

10 Erkel Ferenc, mint a pesti Nemzeti Színház karmestere, évtizedeken át vezényli a korabeli olasz dalműveket, s igen jó színpadi ösztönnel kiválasztja a legjobb operákat. Így pl. Verdi operáinak olaszországi bemutatóit villámgyorsan követi a pesti előadás is. Pl. a Rigolettó bemutatója Velencében 1851. március 11-én, nagy siker osztályosa, melyet követ a pesti Nemzeti Színház premierje 1852. december 18-án. Erkel kitűnő megfigyelő; az olasz operák jellegzetes színi hatásaira éppoly helyes érzékkel reagál, mint a koloraturák díszes futamaira. Bájos kavatinák is helyenként beszivárognak a Bánk bánba. A hatásos énekszerepekről való gondoskodás egyben teret biztosít sok italianizmusnak is. így az őrülési ária ötlete a Lammermoori Lucia nyomán az egyik legkiemelkedőbb része Erkel dalművének. Donizetti zenéje nem érzi át ennek igazi, mély tragikumát, akárcsak Erkelé, ki Melinda őrületbe hajló arizóját lassú díszített csárdással jellemzi, amelyben a kis fuvola futamait cimbalom is kiséri. (Am az akkori felfogás más, mint a mai; a tragikum elmélyítését nem kívánja meg a zenétől, inkább várja tőle a szomorúság enyhítését.) A viharjelenet, melyben Melinda önkívületbe esve énekli: Volt a világon kis madár. .. szintén hatásos része a III. felvonás elejének. Ez is lényegében kikölcsönzött ötlete az olasz színházi kelléktárnak; a Rigoletto negyedik felvonásának, melynek viharos részlete nem marad hatástalanul Erkelre, akárcsak a Bolygó hollandi III. felvonásbeli szemléletes tengeri vihar jelenete. Erkel tudatosan törekszik a jellem zenei ábrázolására. Kimutatható Bánk bán, Melinda, Ottó meloszának eltérő jellege. »Nemcsak az áriák, hanem a recitativók is belekapcsolódnak a hősök jellemzésébe ... Melinda mellett — a legkidolgozottabb az opera címbeli fő-