Sonkoly István: Erkel Bánk bánja. Erkel kéziratos férfikara Gyulán (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 15. kötet. Gyula, Erkel Ferenc Múzeum 1960)
ma. Az operai konfliktusban nem fejlődik ki eléggé Petur alakja. Sőt, idegen részt is betold. Ilyen pl. Petur Ha férfi lelkedet kezdetű szép bariton-szólója, amelynek anyagát híven átveszi Vörösmarty Cilleiek és Hunyadiak c. drámájából. Az eredeti szöveget a libretto általában nem kezeli okmányhűséggel. Ez a szokás a világirodalomban, s a legtöbb dalmű szövegkönyve bővít, szűkít az eredeti kereten. így Merimee novellájában alig jut szerep Micellának, viszont a belőle kialakított Carmen c. dalműben alakja határozott, jól kifejlődő. Amikor Muszorgszkij kialakítja Puskin drámájából a remek Boris Godunov c. operája librettóját, gátlás nélkül rövidít, betold, megnyújt egyes jeleneteket. Muszorgszkijnál a bolond alakja jobban kidolgozott, mint az eredetiben, — hogy vele leleplezhesse a társadalmi igazságtalanságokat. Éppilyen betoldott rész még a kromi jelenet is. Viszont háttérbe szorítja Muszorgszkij az ál-Dimitrij alakját és a lengyel jelenetet. Elhagyja Kubszkij, Baszmanov figuráját, sőt a lázadó bojárok alakjait is. Egressy módosításai is sokszor önkényesek. ^Bizonyára politikai nyomásra megváltoztatta Katona koncepcióját.. . Petur bán alakját, s az általa kezdeményezett lázadást meglehetősen háttérbe szorította. De ettől eltekintve nem kis számban találunk benne operadramaturgiai és esztétikai fogyatékosságokat is.« 5 Ezért kívánatos a korszerű átdolgozása. Az 1939-es átírást sok elismeréssel fogadják 4 . Nádasdy Kálmán librettója teljesen új s egyben visszatér Katona József igazi drámájához, melyet sokszor elködösít Egressy munkája. Nádasdy »az egész szövegkönyvet Katona idézetekkel szövi át« 5 . A zenei átdolgozást Rékai Nándor vállalja. Ebben a zenei anyag is együtt változik a szövegkönyv részleteivel. Nemcsak helyet cserél benne sokszor egyegy zenei részlet, hanem hangszerelése is megváltozik, teltebb, korszerűbb lesz. Az átdolgozással mind dramaturgiai, mind zenei szempontból oly részletesen s alaposan foglalkozik Vámosi Nagy I. és Várnai P. dolgozata, hogy ezt nyugodtan mellőzhetjük a továbbiakban. (Az áthangszerelés méltatása azonban még hiányzik.) Tárgyalásunk során mi Erkel évszázados múltú eredeti vezérkönyvét elemezzük a történeti hűség kedvéért. Bánk bán cselekvényének kora a magyarság szomorú korszaka. Megzenésítésének ideje hasonló ehhez. Az önkényuralom évei sugallják vezérmotívumát, táplálják éltető erejével eszmeiségét. Valósággal jelképezi korát a dalmű, élő szimbóluma a Bach-korszaknak, szinte * kirobbannak a korból szenvedélyes ütemei. A zene intonációs köre jól beilleszkedik a szomorújáték minden vívódásába. Erkel zenéjében méltó alapra lel a tragikus kifejlés: méltó értékű a zenedráma a tragédiához. A Habsburg-elnyomást jelképező opera ezért oly nehezen kerül színre. Végül enyhül a dermesztő terror s 10 évi halogatás után.
