Sonkoly István: Erkel Bánk bánja. Erkel kéziratos férfikara Gyulán (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 15. kötet. Gyula, Erkel Ferenc Múzeum 1960)

ERKEL BÁNK BÁNJA Katona József Bánk bánjáról mintázott tragédiáját a legjobb magyar drámának tekinti irodalomtörténetünk. Jelentőségét nem csorbítja az sem, ha meséje, sőt kialakítása is gyakran idegen nyomon halad. Csalódnánk, ha magyar eredetűnek hinnők a dráma meséjét, mert ennek számos változatát megleljük a külföldi irodalomban is. Legelső feldolgozójának Marie de Frunce-t tekinthetjük, kinek 12 lai-t tartalmazó elbeszéléssorozatából a harmadik, a Fraise (nyárfa) cselekményéből eredeztethető Katona drámájának tartalmi kialakítása. A Bánk bán meséjének európai változatai nem ismeretlenek a tudomány előtt. Számos, egymástól eltérő kifejlesztését publikálja Reinhold Köhler. Csupán a magyar tragédia marad ismeretlenségben előtte

1

. A tragédia egyes részletei pedig külföldi, talán spanyol forrásból kölcsönzöttek

2

. A dráma kifejlése, erőteljes sorai, jellemrajza igazi magyar érték. Katona eredeti szövegkönyve maga is kívánja a zenei bekeretezést; zenei kiegészítést előír a szerző maga is még a prózai előadásra is. Míg az első jelenethez tánczene, az utolsóhoz pásztorsíp hangja járul. Emiatt feltételezhető, hogy Erkel Ferenc dalműve előtt is volt kisérőzenéje. Bizonyára Doppler Károly Magyar és Gyászzene a Bánk bánhoz c. zenekari műve nem az egyetlen kisérlet ebben az irányban. A Doppler-testvérek 1845-től 1858-ig Erkel vezénylete alatt működtek, mint fuvolások a Nemzeti Színház zenekarában. Doppler és Erkel Ferenc kapcsolata eléggé ismeretes. A Doppler-féle Bánk bán-zene 1858 előtt keletkezhet, tehát megelőzi Erkel operájának bemutatóját, mert Dopplerek 1858-ban Bécsbe költöznek, s kapcsolatuk megszakad Magyarországgal. Megemlíthető még Zádor Jenő Bánk bán című szimfonikus költeménye is, amelyet 1918. XII. hó 2-án mutat be a pesti Filharmonikus Társaság zenekara. Ebben »öt tematikus csoportban pereg le a tragédia, de egyik sem eléggé jellegzetes-"-'*, írja a korabeli kritika. Virtuóz hangszerelését azonban elismerik. Katona tragédiáját Egressy librettója szabadon átgyúrja, néhol összevonja. Három felvonásba tömörül az eredetileg négy részű drá-