Sonkoly István: Erkel Bánk bánja. Erkel kéziratos férfikara Gyulán (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 15. kötet. Gyula, Erkel Ferenc Múzeum 1960)

drámái előadásra kerülnek a legtöbb külföldi operaházban, nagy tömegérdeklődést okozva. Más az akadály, s erre fényt derít Erkel levelezése. A Bánk bán sikerét fényesen igazolja számos külföldi művész levele, melyben sürgetik egyik-másik kéziratának elküldését. A fuvolakettőst B. Halberg stettini fuvolás 1884-ben, a bordalt pedig Reichmann Tódor bécsi operaénekes kéri 1885-ben

13

. Bizonyára az opera vezérkönyvét is kívánja átnézni egyik-másik külföldi operaigazgatóság, azonban a sokszáz oldalas partitura másolási költségét karnagyi fizetéséből nem győzheti Erkel, a tízgyermekes családapa. Saját, egyetlen partitúrájától pedig — érthetően — nem válik meg. írásbeli bizonyítékunk van arra, hogy Hunyadi László c. operája iránt érdeklődik i külföld. A Szemere Bertalan-család Párizsban buzgólkodik az Opera Lirique-nél a színrehozatal érdekében. Hangjegyek elküldésének sürgősségét hangsúlyozza levelében

14

. Már Lisjzt Ferenc elő akarja adatni Weimarban, erről tanukodik 1856-ból kelt levele

15

. Azonban Erkel addig késlekedik a német szövegű zongorakivonat beküldésével, míg Liszt megválik az ottani opera vezetésétől. 1882-ben a bécsi udvari operaház akarja színrehozni a Hunyadit, s levélben sürgetik a német szövegű vezérkönyv beküldetését

16

. Erkel válasza bizonyára most sem változik: kéri a másolási költség megtérítését. Bízvást anyagi okokból marad el előadatása 1857-ben Hamburgban

17

, s 1864-ben Párizsban

18 és 1892-ben Berlinben is

19

. Viszont a partitúra átnézése nélkül egyetlen operaház sem vállalkozhat bemutatóra. »A vevő a gyémántot is látni akarja a vétel előtt, ezért az opera vezérkönyvét is látni akarják. A kézirattal visszaélés nem történhetik... Kéri, küldje el a zongorakivonatot és a szövegkönyvet...« írja a berlini színházi iroda. A Bánk bán alog a Hunyadiéval. Ennek a külföldi elterjedését is bizonyára hasonló körülmény gátolja sokáig. Az első Bánk bán bemutató külföldön a szerző halála után hat decenniummal valósul meg. Elkésve ugyan, de kezdi pótolni a külföld az évszázados mulasztást. Az 1939-es jótékony hatású átdolgozás is hozzájárul kétségkívül a külföldi elterjedéséhez. 1954. április 4-én Dessauban kerül előadásra Heinz Rötger vezényletével, hol Horst Wolf alakítja Bánkot, s Emmy Prell pedig Melindát. Ugyanezen év júliusában már Novoszibirszkben is bemutatják. Ott műsoron is marad, Mátyás Mária és Gyurkovics Mária, valamint Joviczky József vendégszerepelnek Novoszibirszkben 1955 novemberében az opera néhány előadásán. Tudomást szereznek a szovjet fővárosi rendezők is Erkel remekéről a novoszibirszki színház 1955 nyári moszkvai vendégszereplése révén, s csakhamar megindulnak az előkészületek a moszkvai bemutatóra. Ez sem késhet sokáig, s helybeli szereplőkkel nagy érdek-