Dorogi Márton: Adatok a szarvasi szűcsmesterséghez (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 13. kötet. Gyula, Erkel Ferenc Múzeum 1960)

A dohányzacskó A szarvasi szűcsök jeles készítménye volt a kostökzacskó is. Minden pipás ember fel volt vele szerelve. Ki-ki méltósága, kevélysége szerint díszesebbel, vagy simával (XI. Tábla). Annál értékesebb volt a zacskó, mennél több sallangja volt. A sallangok közül a vezér sallang szépen ki volt csipkézve, lyuggatva. Volt lány, aki a vőlegényének 100 sallangosat csináltatott. Régen nemcsak a sallangra adtak sokat, hanem a virágozásra is. A színes virágos tányérú dohányzacskó négy-öt forintba került, az egyszerűek 1—2 Ft-ba. Tömegesen szállították a zacskókat a szarvasi szűcsök. Piacsekék egyszerre 1000— 1200-at is átadtak a debreceni kereskedőknek. Nagyban 80 fillérbe ment darabja. JEGYZETEK 1 Mind Lapis Pál szűcsmester, mind Piacsek István megemlítette, hogy »a subát tótul bundának nevezik*. 1 Minden céhnek volt táblája. Ez tulajdonképpen egy tok, amelybe bele lehetett helyezni a tagságnak szóló értesítést, meghívót. Ez járt szűcstől szűcshöz. 3 Michala Zilinsknho: Eejepis Méstecka Sarwas. Pest, 1872.