Marik Dénes: Gyula mezőgazdasági fejlődése (1945-1960) (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 12. kötet. Gyula, Erkel Ferenc Múzeum 1960)

1. Tulajdoni- és birtokviszonyok a felszabadulás előtt

1. TULAJDONI- ÉS BIRTOKVISZONYOK A FELSZABADULÁS ELŐTT A társadalom érvényes gazdasági rendje, különösen az ingatlanok tulajdoni- és birtokviszonyai — emellett még a mezőgazdasági foglalkozásúak aránya a lakosság egyéb rétegeihez viszonyítva és a technikai fejlettség — döntő módon befolyásolják a mezőgazdasági termelés fejlődését. Éppen ezért egy meghatározott terület mezőgazdasági fejlődésének vizsgálatánál tekintettel kell lennünk a termelés anyagi adottságaira, nemcsak a földrajzi és éghajlati viszonyokra, hanem főképpen a terület tulajdoni- és birtokviszonyainak alakulására, minthogy ezek a tényezők messzemenően képesek befolyásolni a fejlődést. A mezőgazdasági tulajdonviszonyok kialakulásának vizsgálata még azért is fontossággal bír, mert ezek tisztázása nélkül az üzemnagyságok problémáját sem sikerül megfelelően megvilágítani. Ezek a megállapítások Gyula határa mezőgazdasági ingatlanainak tulajdoni- és birtokviszonyaira is vonatkoznak. Amint a későbbi fejtegetésekből kiderül, Gyula városának tulajdoni- és birtokviszonyai nagyban-egészben kiegyensúlyozottaknak mondhatók, annak ellenére, hogy az alacsony birtokkategóriák aránya túlzottan magas volt. Itt is figyelemmel kell lenni arra a körülményre, hogy a város egész mezőgazdasági fejlődését rendkívül súlyosan befolyásolta az, hogy életlehetőségeit teljesen elzárta a környező községek nagybirtoktömege. A felszabadulás előtt a várost körülölelő nagybirtokok így csoportosultak : Sarkad Gyulavári Elek Kétegyháza Újkígyós Doboz 9143 kat. 8978 kat. 8855 kat. 1654 kat. 9732 kat. 9660 kat. 47922 kat. hold hold hold hold hold hold hold Összesen