Marik Dénes: Gyula mezőgazdasági fejlődése (1945-1960) (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 12. kötet. Gyula, Erkel Ferenc Múzeum 1960)

4. Az Állami Mezőgazdasági Gépállomás működése

a technikai magyarázata, hogy a kisparcellákon, a mezőgazdasági törpeüzemekben nem lehet a mezőgazdasági gépi technikát kellően kihasználni. Az átalakulás technikai jellemzőit Erdei Ferenc akadémikus így foglalja össze: »A korábbi korszakok jellemzője az volt, hogy az ipari fejlődés nyomán bizonyos gépi fejlődés a mezőgazdaságban is bekövetkezett, s emellett a mezőgazdasági termelés legsajátabb anyagában, a növényi és állati élet ismeretében elért tudományos fejlődésnek megfelelően fejlettebb agrotechnikai és zootechnikai módszerek honosodtak meg. A jelenkori időszakban mindezek együttesen és meggyorsult ütemben járják át a mezőgazdaságot és teljesen új utakra kiterjeszkedő technikai fejlődés alapján általános technikai forradalom bontakozott ki, amely ezúttal teljes erővel kiterjed a mezőgazdaságra is. Korunk technikai forradalma tehát viharos ütemben hatol be a mezőgazdaságba is, részint annak az új technikának bevezetésével, amelyet az ipari termelés valósít meg, részint a forradalmian új biológiai módszerek megvalósításával.«

6 Ezekre figyelemmel a modern mezőgazdaság fejlődésének legfontosabb tényezőit a következőkben foglalhatjuk össze: 1. Leglényegesebb a traktorállomány és traktorsürűség mutatószáma, valamint az egyéb mezőgazdasági gépek száma. 2. Ezután következik fontossági sorrendben a műtrágyahasználat emelkedése. 3. Végül az állatállomány növekedése. A mi szocialista mezőgazdaságunkban a nagyüzemű szövetkezeti gazdálkodás jelenlegi fejlődési szakaszában a traktorállomány és egyéb modern mezőgazdasági gépek számának növekedése az állami mezőgazdasági gépállomások kifejlődésével van szoros összefüggésben. Gyulán a Mezőgazdasági Gépállomás üzemi telepének építkezése 1954-ben kezdődött a város közvetlen közelében, a Dobozi úton kisajátított központi telephelyen. Államunk Gyulán majdnem tízmillió forintos beruházással a környék egyik legnagyobb és legkorszerűbben felszerelt gépállomását létesítette, amelynek működési köre Gyulán kívül Gyulavári és Doboz községekre terjed ki. A gépállomás már 1955-ben meg is kezdte működését. Gyulán és környékén a gépállomás működésének azért is nagy a jelentősége, mert 1956. év elejétől kezdve a korábban Gyula központtal működő Körösvidéki Öntöző Vállalat megszüntette öntözési tevékenységét és Vízgépészeti Vállalatként működött tovább. Az öntözési feladatkört 1956. évben a mezőgazdasági gépállomások kapták meg. Gyula környékén már ebben az időben igen elterjedt volt az öntözéses gazdálkodás és az öntözéshez szükséges szivattyúkat, agregátokat,