Marik Dénes: Gyula mezőgazdasági fejlődése (1945-1960) (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 12. kötet. Gyula, Erkel Ferenc Múzeum 1960)

2. Az 1945-ös földreform hatása

parasztság körében a ki nem elégíthető földéhség is erős mozgató erő volt. Ilyen hatóerők érvényesülése mellett a felszabadulás első éveiben sem a demoratikus átalakulás, sem a proletárdiktatúra nem tűzhette ki célul az egész földtulajdon államosítását. Egy ilyen célkitűzéssel a paraszti földtulajdonosok nagy tömege, de még az apró parcellatulajdonosok is szembenállottak volna, holott a parasztság nagy tömegeinek szövetsége nélkül a társadalmi és gazdasági forradalmi átalakulás megvalósíthatatlan lett volna. »A kis és középparaszti réteg, amely természetes és elengedhetetlen szövetségese a munkásosztálynak a hatalomért vívott harcban és a hatalom megtartásában — gazdasági és társadalmi helyzeténél fogva szemben áll a nagybirtokkal, a feudális, félfeudális és kapitalista nagybirtokrendszerrel — de a nagybirtok elleni harcát nem tudja másképpen elképzelni, mint a polgári tulajdon, a szabad kapitalista jellegű földmagántulajdon talajáról, s erről a tulajdoni talajról harcol is ellene. A proletariátus viszont csak úgy szervezheti és tarthatja meg szövetségesként ezt a paraszti réteget, hogy maradéktalanul támogatja azok harcát a nagybirrendszer ellen és úgy hajtják végre a nagybirtokrendszer felszámolását, ahogyan ezt a paraszti réteg kívánja és megérti. Gyulán a harmincas évek közepétől kezdve igen erőteljes politikai hatása volt a város kis- és középparaszti rétegére a Független Kisgazdapárt radikális szárnyának, amely akkor még a nagybirtokrendszer gyökeres felszámolásáért és egészséges kisbirtokrendszer megvalósításáért hirdetett harcot. A városban ez a radikális paraszti szárny volt a hangadó. Lapjuk, a »Magyar Alfeld« teljesen a »népi írók« szellemében íródott, az országosan ismert »népi írók« közül többen, főként Szabó Pál, a rendszeres cikkírók sorába tartoztak és jelentős szellemi behatást gyakoroltak a birtokos kisparasztság többségére. A felszabadulás után Gyulán a Parasztpárt is komoly befolyásra tett szert, Erdei Ferenc, Darvas József, Veres Péter többször megfordultak a városban és szoros kapcsolatot létesítettek a gyulai kisparasztsággal. Ezek a paraszti rétegek még hangsúlyozottan a földmagántulajdon alapján állottak, görcsösen ragaszkodtak saját gazdaságukhoz, az agrárszövetkezeti mozgalomban vélték megtalálni gazdasági felemelkedésük biztosítékát. Ez a paraszti réteg kétségtelenül erősen nagybirtokellenes és nagytőkeellenes volt. Éppen ezért rájuk is állott Lenin következő megállapítása: »A földesúri földbirtok teljes megszüntetése elképzelhetetlen az államforma gyökeres megváltoztatása nélkül (már pedig ez a változás az adott gazdasági reform mellett csak a demokrácia irányában lehetséges), elképzelhetetlen anélkül, hogy a „népi" és paraszti gondolat, amely a földmagántulajdon legnagyobb fajtájának megszüntetését követeli, ellenkezne általában a földmagántulajdonnal. Más szavak-