Dankó Imre – Korek József: Kötegyán (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 11. kötet. Gyula, Erkel Ferenc Múzeum 1960)
hez nem értettem^ (Életpályám. Lepage kiadás. Kolozsvár, év n. 169— 170.). Osváth aztán felesége birtokán helyezte el Táncsicsot Erdőgyarakon, ahonnan azonban nem sokára tovább volt kénytelen bujdosni. Az 1848—49-es szabadságharc községünkbeli jelentőségét leginkább hatásán lehet lemérni. Egészen a második világháborúig Kötegyán legnagyobb ünnepe március 15-e volt, amit különféle társadalmi összejövetelekkel, közös vacsorákkal, gondosan ápolt hagyományokkal ünnepelt. A falu tárasdalmát összefogó olvasókörök ugyancsak 48—49 emlékét és szellemét idézték. Ezek az 1870-es 80-as években alakultak és sokat tettek a kötegyániak politikai képzése, műveltségbeli emelése terén. Az is 48—49 hatásának tudható be, hogy Kötegyán mindvégig megmaradt ellenzéki községnek, a 48-as függetlenségi párt erős támaszának 03 . Nagyon érdekes, hogy a Váradról Ürögdön, Lessen, Gyapjún, Szalontán, Kötegyánon, Sarkadon át Gyulára menő fő országos- és potsaút, mely ekkoriban igen rossz állapotban és sáros időben Sarkad és Gyula között éppen járhatatlan volt, ezekben a napokban vált igazán forgalmassá, bár Kötegyánban 1831. óta működik postahivatal 1 '' 1 . A szabadságharc elbukása nem akadályozta meg a társadalmi fejlődést. Kötegyán életében is nagy haladást jelentett a jobbágyok felszabadulása, a kapitaiisztikus fejlődés szabad megindulása. Mindenekelőtt megváltozott a falu birtokképe. A lakosság tekintélyes része birtokhoz jutott olyanformán, hogy az úri birtokok nem nagyon befolyásolhatták eleinte a társadalmi fejlődést. A Rhédey család mellett hamarosan több kisebb birtokos is jelentőségre tett szert. A földterületek elkülönítésekor azonban esetről-esetre a szegényebbek jártak rosszul; az ármentesítés, folyamszabályozás révén felszabadult földek a birtokosok és a gazdagok kezébe kerültek. A század végére kialakultak a község végleges birtokviszonyai. Ezeket a birtokviszonyokat az 1896. évi állapoton érdemes leginkább bemutatni. Ekkor Kötegyánban a következő nagyobb birtokokat találjuk: Beliczey István 756 holdon gazdálkodva (675 zsántó, 1 rét, 70 legelő, 10 ki nem használt terület) 20 cselédet foglalkoztatott; felszerelése 1 járgányból, 4 vetőgépből, 3 rostából, 35 ekéből, 2 triőrből, 1 szecska vágóból, 1 boronából, 3 hengerből és 13 igás szekérből állott. Állatállománya a következő volt: 134 szarvasmarha, 10 ló, 235 sertés. Baranovics Ferenc 220 holdon, ami két község határán oszlott meg (132 szántó, 1 kert, 9 rét, 77 legelő, 1 kinemhasznált terület), 6 cseléddel gazdálkodott. Felszerelése a következő volt: 1 vetőgép, 1 rosta, 8 eke, 1 szecskavágó, 2 borona, 1 henger, 7
