Dankó Imre: A Körösköz-Bihari hajdúság (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 8-9. kötet. Gyula, Erkel Ferenc Múzeum 1959)

írt tanulmánya.

15 Márki — aki Dózsa György, II. Rákóczi Ferenc szabadságharca és a Péró-féle mozgalom történetírója volt — megérezte, hogy a hajdúság a nép erős antifeudális mozgalma és hogy történelmünk, egy bizonyos szakaszán nemzeti függetlenségünk egyetlen következetes védelmezője volt. Tanulmányunk közelről sem kívánja a Körösköz-bihari hajdúság sokrétű kérdését tisztázni. Csupán körül akarja határolni a hajdúság és azon belül a Körösköz-bihari hajdúság fogalmát, fel kívánja vázolni szerepüket, ismertetni óhajtja az egyes telepekte't s amiii a legfontosabb; fel akarja hívná a kutatás figyelmét a Körösköz-bihari hajdúságra, ösztönzést akar adni a további kutatásokhozA Körösköz-bihari hajdúság kialakulása A hajdúság eredetével sokan foglalkoztak.

lb

' Elterjedt vélekedés volt, hogy a hajdúk délszláv eredetűek.

17 A kérdést Györffy István tisztázta, kimutatva, hogy az 1600-as évek elején a magyarországi hajdúság, közelebbről pedig a Bocskai István által letelepített hajdúk döntő többségükben magyarok voltak.

18 Az újabb kutatások hangsúlyozzák, hogy a' hajdúság egy időben alakult ki a Balkánon és nálunk. Kialakulásának legfontosabb oka a feudális anarchia volt.

19 Ehhez a fő okhoz csak kiegészítésképpen járult mindi a Balkánon, mind később nálunk a török terjeszkedése. A magyarországi hajdúság m'ár a Dózsa-féle parasztháborúban nagy15 Márki Sándor: A sarkadi hajdúk. Hadtörténelmi Közlemények. 1924. 33—59. p. — Különösebb érdekkel nem bír két apró adat: Hajdú községek a derecskéi uradalomban. Századok. 1870. 249. p. és Hajdúszábadalmakkal felruházott helységek Bihar vármegyében. Turul XXV. 119. p. 16 Dudás Gyula: A szabad hajdúk történiefte a XVI. és XVII. : században. Szeged, 1887. 116. p. — Takáts Sándor: Hajdú. Nyelvtudományi Közleményeik. 30. évf. (1900.) 348—350. p. uö. A magyar gyalogság megalakulása. Bp. 1908. — Györffy István: A hajdúk eredete. Magyar nép, magyar föld. Budapest, 11942. 133—152. p. Császár Edit: A hajdúság kialakulása és fejlődése. Debrecen, 1932. 67. p. i— Szabó István: A hajdúság kialakulása. Alföld Füzetek. 1. Debrecen, 1956. 12. p. — Dankó Imjrte: A hajdúnánási Testhaloni mondája és a hajdúk eredete. Ethnographia LXVII. évf. (1956.) 519—525. p. 17 Vö.: Takáts Sándor: Régi pásztori iélet. Magyar Nyelvőr 32. évf. (1903) 88. p. — Ferdinándy Mihály—

G ogolák Lajos: Magyarok és délszlávok. 'Budapest, 1940. 20. p. — Bévai Nagy Lexikon, stb. 18 Györffy István id. m. és Hajdúböszörmény települése c- tanulmánya. Magyar nép,, magyar föld. id. m. 187;—215. p. [— Szabó István id. m. 19 Dudás Gynla id. m. (