Dankó Imre: A Körösköz-Bihari hajdúság (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 8-9. kötet. Gyula, Erkel Ferenc Múzeum 1959)
Petéinek adományozta egy törökkel vívott párbajáért. 211 Csukat halála után Bádiory Gábor Nagy András hajdúkapitánynak adományozta. 212 Már ezt megelőzőleg Bocskai zálogba birta a várat és Kun Andrást, alias Nagy Endrét tette kapitányává. 213 Nagy András a hajdúság 'kiemelkedő vezéregyénisége volt. Erőszakosság, hatalmának minden áron való érvényesítése jellemezte. Alatta élte a hajdúság virágkorát; országos jelentőségű hadi- és politikai tényezővé tette a hajdúságot. A kellemetlenné váló, önálló politikát folytató generálist végül is Báthory Gábor 1612-ben saját kezűleg megölte. 214: Nagy András munkálkodásának saját vára, Bajom volt a központja. Nemcsak jól megerődítette, hanem belégyűjtöttc a legmegbízhatóbb hajdúkat is. Sőt »az kunokat, jászokat, kik az koronához valók, Nagy András erővel Bajomhoz szolgáltatja — panaszolták — s nem akarja elébbi lakóhelyekre bocsatani.« 21 *> BÉKÉS Békés népes hely volt a XVI. században, vára is fontos védelmi feladatokat teljesített. 21 '' A hódoltság alatt azonban !az örökös zaklatások elől sok lakosa elmenekült s közülük igen sok hajdúnak ,állt. 217 Karácsonyi János ezen az alapon a békésieket egyenesen »fél-hajdúitnak« vagy »aféle hajdú-ivadékoknak« mondja. 218 A felszabadító háborúk pusztításai elől elmenekült békésiek közül többen visszajöttek és építkezésekbe kezdtek. így épített Szántó István hajdúkapitány Lindner tisztartóval és egy Urbán nevű hadnaggyal együtt egy malmot. 219 1703 végén Békés lakosai II. Rákóczi Ferenc parancsára Karcag tájára költöztek, legtöbbjük 211 K. Nagy Sándor id. ni. III. 54—55. p. 212 Szamosközi István történeti maradványai. I—IV. Mon. Hung. Hist. írók. XXÍ., XXVIII—XXX. Budapest, 1876—1880. 1. köt. 28- 29. p. 213 o'sváth Pál id. m. 496. p. 21 * Szabó Károly: Báthory Gábor és a hajdúk 1608—1611. Magyar Történelmi Tál-. 1880. 210 Hídvégi Mikó Ferencz históriája 1594—1613. Függelék. Mon. Hung. Hist. II. Oszt VII. köt. Pest, 1803. £79. p. 216 Durkó Autal id. m. 39—40. p. 217 Durkó Antal id. m. 40—41. p. Tárgyunk szempontjából nem érdektelen idézni a békési tanács 1640. évi szavait: »Bathori Gábor adta volt az Békés városának földjét Véren Mártonnak, Nádudvari Jánosnak és Teleki Mihálynak, de olyan Jjizonyos kondícióval ültük meg, hogy nem volt semminemű kontraktusunk velük, hanem az egy földbér; semmi kemény dominumokat (földesúri jogokat) magunkra nem vettünk. így mindenek idejövetele, kimenetele szabados volt. iobagiale iugum (jobbágyi iga) nyakunkban nem ,volt«. — Vö.. Karácsonya János: Békésvármegye története id. m. II. 35. p. 218 Karácsonyi János: Békésvármegye története id. m. II. 39. p. 219 Karácsonyi János: Békésvármegye történetet id. ( m. II. 38. p. Vö.: Gyulai Állami Levéltár U. et. C. 104/85.|
