Dankó Imre: A Körösköz-Bihari hajdúság (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 8-9. kötet. Gyula, Erkel Ferenc Múzeum 1959)

kén írták össze: Kiss Lajost, (Diószegi (Mihályt, Varga Istvánt, Nagy Jánost.

124 A kiváltságok elvesztése után Kornádi is (előbb kamarai birtok lett, majd pedig a derecskéi Eszterházy uradalom része. A lakosság,az Eszterházy család ^birtoklási jogát soha sem ismerte el. Hosszas (perlekedés .után 1863-ban kiegyeztek .az Eszterháziakkal. 10 000 holdat átengedtek az (uradalomnak, 50 000 forintért pedig .megváltották a földesúri jogokat s a (fennmaradt 19 000 hold a községé lett.

125 KONYÁR Az Ákos nemzetség telepítéseként alakult (a XII. században. Első említése a Váradi Regestrumból ismeretes, 1213-ból. A középkorban birtoklásában több család osztozott. A Pocsaji családot 1514-ben Dózsa parasztjai kiirtották s utána a Pocsaji-rész is a Bajomi családé lett. Különben az Artándy család birtokolta. 1552-ben 35 házat írtak benne össze; 1572-ben pedig 36-ot. Tehát eddig jelentősebb pusztulás nem érte. 1605 táján szállják meg a hajdúk, az 1626. évi törvény is Bocskai telepítette hajdúvárosnak mondja.

126 1616-ban Fekete Péter szoboszlai kapitány minthogy a konyári hajdúság nem akart a pártjára állni, hogy llomonnai György és Radul vajda (oldalán harcoljon, 20 zászlóalja haddal Konyárra ütött és a falut felgyújtva ,a lakosok nagyrészét levágta. Feltété ezzel a tettével elárulta llomonnai szándékát is, s Lamikor Petneházy István jenéi kapitány rajtaütött Feketén, a Körösköz-bihari hajdúság'is i felkelt és Feketét (megverték, meg is sebesítették.

127 Konyáinak is volt palánkja, templomát 1600 táján alakították át. Az 1692. évi összeírás a (következő 15 hajdú lakosát sorolja föl: Nagy György, Kéncz Miklós, Füredi János, Szabó István, Nagy István, Nagy János, Végh Mátyás, Erdőháti Gáspár, Erdőháti János, iClek Péter, Vörös György, Renés Péter, Szilágyi Mihály, Fodor Mihály, Gally István.

128 Az összeírás feltünteti, hogy a konyári hajdúk bérbe bírták és használták a szomszédságban lévő Fejértó pusztát. KÖ RÖSSZEG A Sebeskörös ágai közé települt [községről az első ismert említést 1221-ben a Váradi Regestrum teszi. A (körösszegi .uradalomhoz tartozott, 1390-ben a Csáky család szerezte meg. 1552-ben mindössze 6 telekkel írták össze: lakossága a XVII. század folyamán kicserélődött. Hajdú lakosairól igen keveset tudunk; az 1626. évi eidélyi törvény Bocskai által'telepített hajdúvárosnak mondja. Az \biztos, hogy 124 Mezősi Károly id. m. 78. p. »Item inqvilmi in oppidi Derecske, degeçites ex oppido itidein hajdonicalis Kamand, in dictum qvod nunc desertum ab anno uno«. és 271. p. 125 Borovszky Samu id. m. 102.. p. — Károlyi Sándor Gyula eredménytelen ostroma után elrendelte, hogy a kornádi lovasokjuaik a magori puszta toronynál folytonosan strázsajük legyen. Vö. : Borovszky Samu id. lm. 526. p. 126 o'sváth Pál id. m. 450. p. és jJakó Zsigmond id. m. 282. p. • 127 Sepsi Laczkó Máté id. int. 159—160. p. 128 Mezősi Károly id. m. '73 .p. »Conscriplio oppidi hajdonicalis Konyar.« és 268. p. Í5