Dankó Imre: A Körösköz-Bihari hajdúság (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 8-9. kötet. Gyula, Erkel Ferenc Múzeum 1959)

ide Erdélyi András hadnagy vezetésével.

96 ilgy aztán a legnépesebb hajdútelepek egyike lett. Fejlődése azonban továbbra sem,volt törésmentes, 1659-ben' a török feldúlta s majd teljesen megsemmisítette. Lakosai közül,sokan az öreg hajdúvárosokba menekültek, s később csak igen kevesen tértek vissza. 1692-ben már megfogyatkozott hajdúlakosai mellett jobbágy lakói is voltak. Ez az összeírás a következő derecskéi hajdúkat említi csupán: Cabey 'György, Fazekas István, ördős János, Tót István, Szalonta István. Az összeírt |öt hajdú lakos mellett 27 jobbágy lakost sorol föl az összeírás.

97 De még |ezeket is zaklatták; 1693. okt. 17—18-án török hadak teljesen elpusztították.

98 A szétfutott lakosságból ;alig tért valaki vissza. A hajdúkiváltságok elvesztése után rövid kamarai [kezelés után az Esztcrházy családé lett. A család a környéken elterülő, a\Körösköz-bihari hajdútelepek közül tizet magábaíoglaló uradalom központjává tette. A lassan visszaszivárgó lakosok itt is kiváltságaik megőrzéséhez láttak. Ellenállásuk, perlekedéseik 'es elvándorlásaik bizonyos eredménnyel is jártak. Az 1783. iévi 1 úrbéri rendelet Derecskére nézve fenntartotta a hajdúi szabadalom kérésének a jogát.

99 A hajdúpalánk-rendszer egyik fontos pontja volt. Középkori eredetű : templomát a hajdúk megerődítették. 100 FÉLEGYHÁZA (Biharfélegyháza, Rosiori) Ősrégi település. Neve a középkorban a Gutkeled nemzetségből származó Dorog nevű birtokosa után, Dorog, Dorogegyháza, ugyanakkor Félcgyházi nevű részbirtokosa után Félegyháza is volt.101 |Kettős ielnevezése akkor szűnt meg, amikor a Dobi Dorog család kihalt. Későbbi tulajdonosai Hosszúaszói Botos István és Péler, a Tahy család ősei (voltak. A falu legrégibb említése 1291-ből ismeretes. Kedvező fekvése miatt elkerülte a (török idők veszedelmeit és szépen gyarapodott. Lakossága nagyban növekedett a környék 'és messzebb vidék elpusztult falvainak idemenekülő lakosságából. A hajdúk ide lis 1605-ben juthattak, de valószínűbb, hogy a lakosság magát hajdónak (vallva iközségét hajdútelepként kezeltette. Az 1626. évi erdélyi törvény Bocskai alapítású hajdúhelynek veszi. 1692-ben az összeírás possesio et civitas hajdonicalisnak .mondja és a következő hajdú lakosait sorolja föl. Szappanyos György bíró, Viszóczi János, Móricz András, Bihari György, Tuto Josva. Zakó János, Nagy (István,'Kiss István, Matak Pál Csikai István, Kozma 96 O'sváth Pál id. m. 331. p. 97 Mezősi Károly id. m. 76—77. p. »Conscriptio qvondam hajdoniealis Derecske es 270. p. Vö.- Jakó Zsigmond id. m. 232. p. 98 O'sváth Pál id. m. 332. p. 99 O'sváth Pál id. m. 334. p. > 100 Barcsa János. A tiszántúli..^ id. (m. 143. p. Vö.: Borovszky Samu id. ta, 67', p. és Forster id. m. I. 214. p. — Házairól szép tanulmány szól. Vö.: Fekete Béla: Bogárhátú házak Biharban. Néprajzi Értesítő. 26: • 101—104. [p. 101 Jakó Zsigmond id. m. 241—242. p. Vö.: Borovszky Samu id. m. 54—55. p.