Dankó Imre: A Körösköz-Bihari hajdúság (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 8-9. kötet. Gyula, Erkel Ferenc Múzeum 1959)

úrbér rendezésnek megfelelően már nem vették figyelembe a különböző taksás szerződéseket, hanem az általánosságban vett (jobbágyállapotnak megfelelően állapították meg a földesúri szolgálmányokat az ő számukra is. 'Különösen nagy megterhelést jelentett a robot megváltásának (behozatala, mert az eddigi taksákban robotról szó sem volt. A írobot (megváltása nagymértékben növelte a földesuraságnak jáió juttatást s egyúttal fokozta a lakosság kizsákmányolását. Ugyanakkor lehetőség volt arra is, hogy a birtokos mindig 'újabb és újabb követelésekkel .álljon elő, újabb és újabb emeléseket vezessen (be. : A Körösköz-bihari hajdúság a i körülmények adta lehetőségek közt ellenállt a földesúri törekvéseknek és tiltakozásul!— más híjján — elvándorolt. Az új lakóhelyeken különböző antifeudális mozgalmak szervezőivé váltak. |Az egykori Körösköz-bihari hajdúk közül elvándoroltak legnagyobb ^mozgalma íaz úgynevezett Péró-féle lázadás volt 1735-ben. Ez voltaképpen a Békésszentandrásra költözött Körösköz-bihari hajdúk mozgalma volt.

71 \ A Körösköz-bihari hajdúság emlékét ma 'már nagyon kevés mozzanat; pár helynév, szokás, elcsökevényesedett szemléletmód őrzi. Hősi leletüknek, áldozatos küzdelmeiknek méltatlan maradéka mindez. Kutatásukra, megismerésükre nem kár és felesleges időt és anyagiakat ^áldozni, mert nagyszejrfí küzdelmeik elhallgatása, emléküknek eltüntetése is hozzátartozott a .Habsburg politika és a birtokos osztályok törekvéseihez; nemzeti függetlenségük felszámolásához, népünk kizsákmányolásához. ADATTÁR Adattárunkban először a Körösköz-bihari hajdúság (kétségtelen 'telepeit ismertetjük; majd pedig a hajdú (helyeknek jis állított; a !hajdúkéhoz hasonló jogokkal bíró, kisnemesi, kiváltságolt katonai telepejket; a vitás falvakat, valamint azokat a környező várhelyeket mutatjuk be, íamelyeik a Körösköz-bihari hajdúság életében nagyobb jelentőséggel bírtak. A kétségtelen hajdútelepek közé soroztuk Sarkadot, a vitathatók közé Békést annak ellenére, hogy térképünkön, mint hajdótelep szerepel. Békés idesorolásának az az oka, hogy j lakosai közül igen nagy számmal álltak a hajdúk 71 Vö.: Márki Sándor: Péró lázadása. Budapest, 1893. — Karácsonyi János szerint is a Péró-lázadást a jobban szentandrási lázadásnak lehetne nevezni. « Békésvánncgye jtörténete. I. Gyula, 1896. 340—311. .p. így vélekedett Márki is, kihangsiúlyozva a szentandrási mozgalomban az odatelepült sarkadiak szerepét. .»Perduak sarkadi embere Nyulak Mihály volt. Azonnal szervezkedni kezdett. A felkelés egyik fészke Szentandrás lett, ahová a kuruc világ elmúltával különösen sok sarkadi telepedett le«. Sarkad története id. m. 65. p. Márki Péró-tanulmányát ismertetve Jaksic Milutin megjegyzi, ihogy a lázadásnak semmi köze sem volt a szerbeknél megkísérelt unio-törekvésekhez. ^Kizárólag'társadalmi okai voltak. Vö.: Bogoslovszki Glasnik (Karlóca). 1902. II. 24i—146. ,p. I