Dankó Imre: A Körösköz-Bihari hajdúság (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 8-9. kötet. Gyula, Erkel Ferenc Múzeum 1959)

békés termelőmunkába kezdhettek, nem sanyargatták (tovább a lakosságot, sőt védelmet nyújtottak nagykiterjedésű területeknek. Üj Irendet alkottak s ezáltal tágították a politikai jogok iköréit s knint tömegbázis, sok esetben lehetővé tették a kor táisadalmi berendezkedéseihez viszonyítva haladó törekvések megvalósítását. A hajdútelepítések általában, itt a Körös-közén (és Bihar vidékén is felkeltették maguk ellen a birtokos nemessége a (megyék és a főrendek ellenszenvét. A Körösköz-bihari hajdúság nagy száma, a polgárháborúk harcai s az állandó török veszély, valamint a velük párhuzamosan jelentkező Habsburg ttörekvések azonban lehetetlenné tették a Körösköz-bihari hajdúság felszámolását. Ilyen körülmények között is megtettek azonban mindent, hogy a hajdú jogokat korlátozzák, kiváltságokat csökkentsék.

67 Makkai László a hajdúkat jogosan nevezi, »szabadparaszti retegnek« s ezzel hangsúlyozza a hajdúság társadalmi jelentőségét. iNem a jobbágyság jobbmódú rétegéből, hanem a nincstelenekből kerültek [ki; kialakulásuk, mozgalmaik a paraszti osztályharc egyik sajátos esete.

6

** Érdekesen jellemzi Makkai azt a fejlődést, ami ebben a paraszti 'osztályharcban végbement. »Ate a viszonylagos biztonság, melyet a hajdúvárosoknak az erdélyi fejedelemség támogatása, a magánföldesúri hajdúknak pedig nagybirtokos gazdájuk védelme jelentett — mondja Makkai csökkentette a paraszti osztályharcban való érdekeltségüket^

69 Bármennyire megfogyatkoztak is, társadalmi súlyuk akármennyire csökkent is, a hajdúság különböző csoportjainak, köztük a Körösköz-bihari hajdúság kiváltságainak eltörlése szorosan beletartozik egyrészt a magyarság katonai leszerelésének Habsburg tervébe, másrészt a birtokos osztályok tőkefelhalmozó törekvéseinek sorába. A Körösköz-bihari hajdútelepek lakói a Rákóczi-féle szabadságharc leverése után, azaz kiváltságaik végleges elvesztése után, összehasonlíthatatlanul rosszabb helyzetbe kerültek, mint amilyenben előzőleg voltak.

70 Képmutatás és a (birtokos osztályok felesleges védelme azt állítani, hogy a hajdúkiváltságok elvesztése után a Körösköz-bihari hajdúk nem elviselhetetlen helyzetbe kerültek. Az eddig katonáskodással szolgáló nép számára pusztán a katonai leszerelés gondolata s a vele elválaszthatatlanul együtt járó kiszolgáltatottság érzése is elviselhetetlen. Ezzel megszűntek önálló politikai tényezőkké lenni s világos, hogy |nem csak önérzeteskedésről van szó akkor, amikor a XVI1Ï. század elején a volt (hajdútelepek lakosai, a Körösköz-bihari hajdútclepek lakosai közül is sokan, tiltakozásképpen, (elköltöztek. De ezeken túlmenően, memesi jogukat is eltörölték, tehát adót jkellett fizetniük mind az államnak, mind^ a földesúrnak. S ha igaz is (az, hogy ez az adózás a kezdeti időszakban nem rótt a hajdúkra túl nagy terheket még semivolt jó, mert magában hordozta az adók emelésének, a kizsákmányolás fokozásának lehetőségét. 'Az Eszterházyak és más birtokosok is egyideig a taksa felemelésével növelték bevételeiket. Döntő változást hozott a volt Körösköz-bihari hajdúság életébe az úrbér ; általános rendezése. 1775 után, az 67 Makkai László: A kuruc memzeti összefogás... id. m. 50—53. p. 6

*> Makkai László: A kuruc inemzeti összefogás... id. m. 53 .p. 69 Maidiai László: A kuruc inemzeti összefogás... id. m. 52 .p. 70 Sziendrey István: A bihari hajdúk pere... id. m. 9. és 11—17. p.