Dankó Imre: A Körösköz-Bihari hajdúság (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 8-9. kötet. Gyula, Erkel Ferenc Múzeum 1959)

kelyek ezért minden Báthoryt gyűlöltek lés minden Báthory-ellenes megmozdulást támogattak. Az új fejedelem ellenében a császári udvar Mihály, havasföldi vajdát biztatta föl, aki a székelyekkel ; is ; bővült hadaival megverte Báthory Andrást és Erdélyt is elfoglalta. Az események 'gyors változása, az erőviszonyok pillanatnyi alakulása, a több oldalról várható veszély mind kedveztek a hajdúéletmódnak. Básta György uralma, Rudolf Erdélybe küldött hadvezére, az erdélyieknek kibírhatatlan elnyomást, végnélküli kihasználást hozott. 'Katonái között sok hajdú is akadt. Básta hajdúi valóságos átkai voltak ja megszállt Erdélynek. Mihály vajda seregének nagyrészét is moldvai és (havasalföldi hajdúk alkották. Minthogy Mihály vajda önálló politikát folytatotítí s a ! tőrük ellen de a németektől sem függő erős fejedelemséget akart kiépíteni, a németség {bizalmatlanul, .majd ellenségesen nézte működését és Básta végül is (megölette. Az Erdélyért folyó harc, majd pedig Mihály vajda meggyilkolása, a török elleni háborúval ;való nemtörődés döbbentette rá a hajdúk zömét, hogy Rudolfnak nem* célja jaz országot felszabadítani, hogy ereje sincs hozzá. Kiviláglott, hogy a németek a hódoltsági részekkel nem törődnek, a megmaradt országot Ausztria e3 az örökös tartományok védelmében gazdaságilag és hadászatilag kihasználva, elővéd, felvonulási 'területnek [tekintik és hogy Erdély önállóságára is hasonló okokból törnek. ]A lesászári politika felismerése, Básta kegyetlensége, a rettenetes nyomor egyre 'inkább terjesztették azt a felfogást, hogy elég volt a német uralomból is lesetleg még török 'segítséggel is, de meg kell tőle szabadulni. A Székely Mózes vezette nemzeti pórt visszahívta Báthory Zsigmondot. Az újból visszajött lejedelem és Básta között hamarosan kenyértörésre került a dolog. Básta 1602 július 2-án ta fejérvári csatában megverte >ugyan a Székely Mózes és Szelestey János vezette jerdélyi'hadakat, de ezzel a kérdést még közelről sem intézték el. Székely és Szelestey elmenekültek és török segítséggel próbálták Erdélyt a német uralomtól megszabadítani. Székely (előbb Sólymos várában húzódott meg, s hogy biztonságát növelje, [török őrséget, engedett belé. Ő maga pedig később családjával együtt Temesvárra ment Bektás basa védelme alá. Szelestey Világosra menekült. Itt félrevezetett hajdúi a vesztét okozták. Szelestey egyik szolgája, Fekete Máté. Básta tanácsára elhitette a hajdúkkal, hogy uruk el akarja őket a töröknek árulni és jmindannyiójukra rabság vár. A felbújtás sikerült. A hajdúkban élő törökgyűlölet meghozta gyümölcsét;; a hajdúk megrohanták Szelesteyt, Fekete pedig megölte urát. Eltekintve ettől iaz esettől, ami jellemző a közhangulatra, a hajdúk törökellenességére; mint fentebb is mondtuk, a hajdúk között is egyre többen hangoztatták, »hogy nem akarunk nemzetünk hóhéri lenni«, azaz hogy nem akarnak a német, közelebbről Básta szolgálatában a magyarság pusztítóivá válni. Minthogy Báthory Zsigmond a fejérvári jvesztes 'csata után ismét lemondott, ezúttal Rudolf javára és elhagyta l^az jországot, a várak sorra német Jcézre kerültek. Sietve német őrségeket helyeztek minden jolyan 'erősségbe, amihez csak hozzáférhettek. A németek a várak (birtokában 'elbízták magukat, Básta'nyilt rémuralomba