Dankó Imre: A Körösköz-Bihari hajdúság (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 8-9. kötet. Gyula, Erkel Ferenc Múzeum 1959)
hajdú alkalomszerű katonai szolgálataira is mind a megyék, városok, mind a hadvezérek, várkapitányok rá voltak szorulva. A végvárak őrségének jelentős részét ők adták, bár a kevés számú »regularis« katonaságtól élesen elkülönültek. Vidékünk a XVI. század közepére végvidékké változott. Több addig jelentéktelen, vagy családi politikát, feudális erőviszonyokat szolgáló vára végvárrá lett. Ezek a várak a Körösköz-bihari hajdúság kialakulása és léte szempontjából elsőrendű jelentőséggel bírnak. Várad, Bajom, Kereki, Sarkad, Zsáka, Pocsaj. Gyula, Arad, Világos, Jenő és Lippa várának őrsége a XVI. század közepe táján zömében hajdú volt. Ellátásuk rossz volt, fizetést alig kaptak, ami mégis volt, ahoz rendszertelenül, hosszú várakozások árán jutottak csak. Inkább a zsákmány, a kótyavetye reményében harcoltak. Hovatovább a zsákmány lett a hajdúk bére s harcaikban a főszempont a zsákmányszerzés lett. A Köröisköz-bihari hajdúság története nemcsak ezeknek a váraknak, hanem az általuk védett Erdélyi Fejedelemség történetével is szoros kapcsolatban áll. A kettős királyválasztás nem a vége, hanem kezdete volt egy hosszantartó, polgárháborúval párosult hatalmi versengésnek; a Habsburg-ház, Ferdinánd, Miksa, majd pedig Rudolf; illetve Szapolyai, aztán fia János Zsigmond, majd Báthori István ,és utódaik között. Ebben a hatalmi versengésben hazánk függetlenségének kérdése forgott kockán, s a Habsburgokkal szemben a nemzeti függetlenség védelmezőiül az erdélyi fejedelmeket kell tekintenünk. ^Az Erdélyi Fejedelemség belügyeire nézve önálló török hűbéres állam volt. A nemzeti függetlenség érdekében folytatott háborúiban a török hallgatólagos jóváhagyása mellett olykor támogatását,is élvezte. Az állandósult hadiállapot lehetetlen gazdasági viszonyokat teremtve, állandóan növelte a hajdúk számát. A sokszínű ihajdúság közös jelemzőként azt kell kiemelnünk, hogy legszívesebben a török ellen harcoltak" s hogy a török oldalán soha. A hajdúság a törököket tartotta (a fő ellenségnek. Ezért jóidéig a hajdúk zömét mindig abban a táborban találjuk,'amelyik török-ellenes ,volt, a török ellen harcolt. Ez a körülmény magyarázza, hogy (Ferdinánd seregeinek javarészét is hajdúk alkották, hogy Rudolf Magyarországra küldött hadvezérei is főleg rájuk támaszkodtak. Mielőtt a hajdúéletforma, majd pedig t a Körösköz-bihari hajdútelepek ismertetésére térnénk, szükségesnek véljük nagy vonásokban áttekinteni történelmünknek azt a körülbelül két évszázadát, amely alatt a hajdúság, a Körösköz-bihari hajdúság kialakult, harcait vívta, kiváltságokat nyerve letelepült, majd számban és erőben megcsappanva kiváltságaitól megfosztatott. K Kevéssel azután, hogy 1526. november ,10-én a székesfehérvári országgyűlés Szapolyai Jánost királlyá választotta, .Cibak Imre lett a váradi püspök. Kezében jelentős katonai erő is ^összpontosult. !Ő verte le Fekete Iván cárt is, aki balkáni menekültjeiből erős hadsereget szervezve, ajDélvidéken, Szeged székhellyel független népi államot akart teremteni. 34 ( Az (ellenpárt által közben királlyá vá34 Bánkúti Imre id. m.-ban a II. fejezet: Cserni Jovan parasztfelkelése, 1526—1527. 15—28, p. — Id'ézli a 'régebbi irodalmat is.
