Nagy Gyula: Adatok Doboz gabonatermesztéséhez (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 7. kötet. Gyula, Erkel Ferenc Múzeum 1959)
814. A lakosságból magyar 4369, tót 1495 és egyéb 47; római (katolikus 238, görög katolikus 13, görög keleti 27, evangélikus 369, református 3922, egyéb keresztény 14 és zsidó 28. A falu határának nagyrészét hajdan hatalmas tölgyerdő borította. Másrésze vizenyős volt s így a lakosság állattenyésztéssel, főleg sertéstenyésztés/sel foglalkozott. 1554-ben egyetlen egy lakosnak sem volt vetése. 1562-ben is mindössze csak ketten vetettek egy kis (búzát. Az 1660-as években sem s folyt Doboz határában földművelés, hanem más falu határában, pl. Berényben, Gyuron béreltek szántóföldet. 1683-ban már dinnyét is termesztettek. 1715-ben a dobozi határból mindössze egy hold földet műveltek meg. A XVII. században kezdték szántogatni Mező-Megyer nagyobbrészt parlagon heverő északkeleti felét. 1713-óta ezt DobozMegyernek hívják. Ezzel a falu határa 8 731 kat. hold lett. Később GerlaPóstclek hozzácsatolásával 16153 kat. holdra nőtt. 1773-ban 566 hold földet szántottak és vetettek. 1788-ban szántó 3 576, legelő 2 360, nádas 537, kaszáló 4138 és erdő 2 461, 1200-as öles hold. A legelő elkülönítése 1846-ban történt meg. Telkenként 22 holdat kaptak. 1858-ban tagosítottak. Haán szerint a falu első lakóinak utódai megszakítás nélkül folytonosan lakják a falut. Karácsonyi szerint a falu 1689-ben teljesen lakatlan volt s csak 1713-ban települt újra. De feltehető, hogy nagyobbrészt a régi lakosság tért viszsza. Erre vallanak a határrészek ősi nevei. Határrész nevek 1870-ből: Deákszegierdő, Veresgyűrűs-lapos, Asás-zug, Malomág, Kispálzug-erdő, Szanna-zug, Sárosérkörnyék, Pogány-telek, Tök-föld, Sósszék, Itce, Kis-görge, Nagy-görge, Maró-erdő T Maksár, Csanod-zug, Faluhely, Tormás-kengyel, Görbe-kengyel, Zila-kengyel, Falopó, Cérnás, Bákos-kengyel, Vásárhely, Császár-erdő, Várköz, Övár, Lóörző, Szárazkerék, Papkerék, Ibrán-zug, Petrezsány, Komlós, Nagysziget, Báccsapás, Borosgyán, Sámson-vára, Pömpöly, Bodoreger, Sziget-oldal, Madár-halom, Gyengevésze, Doboz folyómenti település. A régi falu házai a Fekete-Körös menti magasabb részekre épült. Zeg-zugos utcái s számtalan zugai tanúskodnak erről. A múlt századi nagy vízszabályozás óta a faluban a Holt-Körös kanyarog, hellyelhcllyel kevés vízzel. Doboz az egybeltelkű, ícsoportos településű falvak közé tartozik. Négy tizedre oszlott. A falu újabb részein az utcák egyenesek. A lakóházak közül még sok őrzi a múlt század népi építészetének emlékeit. Sokban még ma is szabadkéményú konyha van. Itt-ott a bútorzat is egyidős a házzal. Az Árpádok óta úgyszólván megszakítás nélkül a falut megülő lakosság sokáig el volt zárva a
