Nagy Gyula: Adatok Doboz gabonatermesztéséhez (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 7. kötet. Gyula, Erkel Ferenc Múzeum 1959)

A borsoslepény sütése a következőképpen történik. A kenyértésztából kétökölnyi nagyságú tésztát vágnak. Az asztalon, vagy a nyújtódeszkán sodrófával elnyújtják. Aztán mint a rétest, elnyújtják. Olvasztott zsírral kissé megzsírozzák és megsózzák. Majd törött borssal meghintik, összehajtják, megzsírozzák, sózzák s borssal meghintik. Aztán ismét összehajtják. Utána megint elnyújtják. Azután zsírozzák, sózzák s borssal meghintik. Háromszor hajtogatják, zsírozzák és nyújtogatják. Utoljára tcpszinagyságúra hajtogatják. A tetejét zsírral megkenik. A kemenceszájában sütik. Sülés után kiveszik a tepsziből. Nagykockákra vágják és frissen fogyasztják.^ '

2 A Múzeumok és Műemlékek Országos Központja Doboz községben 1952. évi október 7-től október 14-ig néprajzi gyűjtést végeztetett a környékbeli néprajzosokkal. A gyűjtés célja Doboz néprajzi felmérése s esetleg további kutatások után a község monográfiájának megírása volt. A gyűjtésben dr. Lükő Gábor (Gyula), Nagy Dezső (Szeged), Nagy Gyula (Orosháza), dr. Pécely Attila (Szeged), dr. Péter László (Makó), Sólymos Ede (Baja) és Tábori György (Békéscsaba) vettek részt. A kollektív gyűjtést dr. Lükő Gábor szervezte és vezette. A vizsgálandó kérdések közül a gabonatermesztést tanulmányoztam. Kizárólag a hagyományos gazdálkodás emlékanyagát gyűjtöttem össze, mert a mezőgazdaság nagyarányú átszervezése és fejlődése következtében a sok (

és értékes tapasztalatokkal rendelkező idősebb generáció kihalófélben van s szokásanyagjuk összegyűjtését fontosnak tartottam. Kutatásom során azonban arra is ügyeltem, hogy a gabonatermesztést rue szakítsam; ki a földművelés köréből. Ezért adandó alkalommal a földművelésre vonatkozó lényegesebb adatokat is felgyűjlöttem. Ügy véltem azonban, ha a földműveléssel foglalkozom, akkor — a gyűjtési idő rövidsége miatt — csak tájékozódó jellegű lett volna tevékenységem. Viszont csak a gabonatermesztést vizsgálva, komoly anyag gyűjtésére számíthattam. A gyűjtésre gondosan előkészültem, összeállítottam Doboz vázlatos történelét. Alaposan tanulmányoztam a Magyarság Néprajza II. kötetében a Földművelés c fejezetét, valamint dr. Gunda Béla: Az elvetett búzátó.1 a kenyérig c. munkáját. Ezeknek alapján részletes gyűjtési tervet készítettem. A község történetét, a földműveléssel kapcsolatban a legfontosabb tudnivalókat és a gyűjtési tervet legépelve utaztam Dobozra. A rövid gyűjtési idő minden percét kihasználva, a legjobb adatközlőket felkeresve, bőséges és jó anyagot sikerült összegyííjlenem. Az ilyen gyűjtések természetéből adódik, hogy a gyűjtött anyag mind terjedelemben, mind részleteiben nem egyenletes. Azért a megismételt gyűjtések feladata az, hogy az első gyűjtés egyenetlenségeit megszüntesse. Noha a gyűjtés folytatására nem került sor s így nem állt módónban gyűjtésemet kiegészíteni, mégis úgy gondolom, hogy a gyűjtött anyag feltétlenül megérdemli a nyilvánosságot, hogy megbízható anyagul szolgáljon majdan azoknak a kutatóknak, akik feldolgozzák Doboz község életét.