Nagy Gyula: Adatok Doboz gabonatermesztéséhez (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 7. kötet. Gyula, Erkel Ferenc Múzeum 1959)

b) Nyomtatás lóval Dobozon csak bekötetlen gabonát nyomtattak. Kerek ágyást ágyaztak. Az ágyást úgy helyezték el a szérűn, hogy két oldalt maradjon hely fordításra. Min­dig szél alá ágyaztak. Vagyis a kalászok arra néztek, amerre a szél fújt. Ha nem fújt szél, akkor a fejeik a szalmahordás irányába néztek. Az ágyás elhelyezésénél számbavették azt is, hogy merre viszik a szalmát. Amerre a szalmát hordták, arra ágyaztak Ott kezdték az ágyást. Az ágyás rakását félköralakban kezdték cl. Később egyenesre húzódott. 2—3 ember ágyazott. Favillával dolgoztak. A szérűn nem volt szabad vasvillát használni. A gabonaszálak ferdén feküdtek egymáson. Az ágyást úgy rakták, hogy a fejek az ágyás tetejére kerüljenek. A közepe volt a legvastagabb. .Sokszor egy méter magas is volt. Ugyanis a lovak az ágyás közepén kétszer mennek,- míg a szélén egyszer. A szélét pedig kb 30 cm vastagra rakták. A beágyazott gabonát 2—6 lóval járatták. Legtöbben patkolatlan lóval nyomtattak. Járatás előtt az ágyáson kívüli megkergették, megzaklatták a lovakat. Azután megálltak. Ilyenkor kivizelték, kiganézták magukat. A lovak mindig a ga­bona töve felől, az ágyás kezdésével szemben mentek az ágyásra. A bátrabb lovak voltak elől. Ha két lóval nyomtattak, akkor a lovak vagy egymás mellett, vagy egymás után mentek. Há hárommal, akkor egy elől s kettő hátul ment. Négy ló egymás mögött, két párba járta az ágyást. Ha öt lóval nyomtattak, akkor egy ment elől, azután a többi kettesével utána. 'A hat ló három párba imént. A lovak min­dig az ágyás egyik felét járták. Amikor az első ló egy-egy fordulat után a .lóhajtó irányába ért, a lóhajtó egy kis lépést lépett előre. Mire a jlóhajtó visszaért ki­indulási helyére, a lovak lejárták az ágyást. A lovak járatás közben falták a búza­fejeket. Ezért voltak, akik abrakosbakót akasztottak a lovak fejére. Amikor a lovak lejárták az ágyást, fordítottak. A másik oldalára fordí­tották a gazt. A fordítást ott kezdték el, ahol az ágyást befejezték. 2—3 ember fordított. Favillával dolgoztak. Kétkézre fordítottak. Vagyis egyszer jobb fele, egyszer bal fele fordították a lcjáratotl gabonát .Ha hárman fordítottak, akkor az első és harmadik fordító mindig az ágyás szélén, a második az ágyás közepén for­dított. Ennek volt legnehezebb dolga. A fordítás a következőképpen történt. A for­dítók egymás után helyezkedtek el az ágyáson. Amint az első kiért az ágyás szé­lére, mindhárman megálltak. Megfordultak és a villán kézcserét végeztek. A haladás irányában léptek egyet. A másik kézre ismét fordítani kezdtek. Amint az első for­dító'kiért az ágyás szélére, ismét megálltak s megfordultak. Kézcsere után a for­dítás !irányában léptek egyet. Azután folytatták a fordítást. Amint az ágyás felét megfordították, ,a lovak az ágyásra mentek. Fordítás után az ágyást körül besö­pörték. Járatás közben a lovak kirúgták a gazt. Ezért villával behányták és söprűvel besöpörték. Ezalatt a lovak járták iaz ágyást. Amikor a fordítást a lovak lejárták, másodjára fordítottak. Ekkor rázott-fordítást csináltak. Ott kezdték el, ahol az ágyást. Fordítás közben megrázták a villára vett gabonát, hogy kihulljon belőle a szem. A rázott-fordítás után a lovak ismét az ágyást járták. Amikor a második fordítást is lejáratták, a szalmát lehúzták. Ott kezd­ték el, ahol az ágyást befejezték. Ketten-hárman kcszegoldalt (féloldalt) menve

Next

/
Thumbnails
Contents