Nagy Gyula: Adatok Doboz gabonatermesztéséhez (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 7. kötet. Gyula, Erkel Ferenc Múzeum 1959)

egy jankót használtak. Amikor az emelő a másik rudasfát felemelte, addig felemelve tartotta, míg társa, vagy egy nagyobbforma gyerek a masinarudat a két felemelt rudasfa alá tolta. A masinarudakat szaporán dugták alá. Az aládugás a kocsi felől történt. A vékonyabb felét dugták a rudasfák alá. Azután a vontatót ráengedték) a masinarúdra. Először a kézben tartott rudasfát eresztették a masinarúdra. Azután, a jankón lévő rudast egy kicsit megemelték. Kivették alóla a jankót. Ezí a rudasfát is ráeresztették a masinarúdra. Azután átmentek a vontató másik oldalára. Ott is ugyanúgy felemelték a két rudasfát. Aládugták a másik masinarudat is. Mikor mindkét masinarúd a vontató alatt volt, a lovakat a vontató elé hajtották. A kocái a masinarúd vastagabb vége felől állt. A kocsi farát megvetették s egészen a vontatóhoz curukkoltatták. Először azt a masinarudat akasztották a kocsi hátsó tengelyére, amelyet utóbb dugtak a vontató alá. Ugyanis arról könnyebb volt, ímert a két rudasfát nem iengedték rá a masinarúdra. Ezen az oldalon az egyik rudasfa alatt a jankó volt, míg a másikat tartották. A kocsi hátsótengelyére felkapcsolt masinarúdra ezután már ráeresztették a két rudasfát. Majd megemelték a másik masinarúd végét és a kocsi tengelyére akasztották. Ha bírták, akkor nem használtak jankót. Azután a masinarudak vékonyabb végeit egyenként átemelték a kerekeken, s a masinatengelyre tették. A tengelyen lévő kampót a rúdon lévő karikába akasztották. Erős ember maga is fel tudta egyenként emelni a masinarudakajti s esetleg egy gyerek segítségével be is tudta kapcsolni. Két ember könynyen elvégezte. Könnyű volt emelni, merít a vontató inkább a masinakészség elején volt. Ezután előre szóltak: »Indulhat a ló!« Kicsit előbbre álltak. A lovakat a kocsiról hajtották. A vontató helyét villával, kisgereblyével összerángatták. A kaparékot a kocsira tették. Ha messzire húzatták a vontatót, akkor egy kötéllel lekötötték. A kötelet a kocsisaroglya karikájába kötötték, keresztbe a vontatón. Hátul kötötték meg. Sokszor indulás előtt a gyerekek felültek a masinatengelyre. A kocsis néha ilyenkor odarántott a lovakraj s a gyerekek lepotyogtak. A vontatókat a szérű mellé vontatták. A nagy vontatókat rudasfával háromfelé szakították. Két ember vitte be a szérűbe. Amikor ágyazni kezdtek, akkor egyenesen a szérűre vontattak. 2. Hordás A gabonakereszteket kocsival hordják be. Először a kocsi derekát rakják meg. A keresztből vasvillával feladogatott kévéket a kocsi elejére rakják, kalászával befele. A kévéket úgy helyezik cl, hogy azok kössék egymást. Azután a kocsi hátulját rakják meg. A kalászok itt is befele néznek. Azután berakják a közét. Ott már nem fontos, hogy a kalászok merre néznek. Amikor a kocsi derekát telerakták, a keresztfával felemelik a vendégoldalakat. Ezután a vendégoldalt rakják meg. Hátrafele haladva mindkét oldalt iegyszerre rakják. A kévék kalásszal befele néznek. Amikor a két oldalt megrakták, a derekát is telerakják. Az elsősor megrakása után ugyanúgy rakják a többit is. Arra ügyelnek, hogy a sarkokra egészséges kévék kerüljenek. Hogy hány sort raknak, az az igavonó állatok és a