Nagy Gyula: Adatok Doboz gabonatermesztéséhez (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 7. kötet. Gyula, Erkel Ferenc Múzeum 1959)

hívják. A legfelső kéve a pap. Ez is nagy kéve .Ha gazos, nagy kéve van, akkor azt teszik papnak, hogy a keresztet megnyomja és kiszáradjon. A madarak is azt bántják. A papot a föld hosszában helyezik! el s a Vágott fele — hacsak lehet — délnek néz. A feltevés után meghúzzák és kétfelől, két-két helyen lekötik. 3, 4, sőt sokszor 10 kereszt is kerül'egymás mellé. Attól függ, hogy milyen a gaz. Keresztrakás után a földet keresztbe nagygereblyével felgereblyélik. A kaparékból kötelet eresztenek és abba kötik. A kaparékot favillával vagy egymásra rakják, ,vagy hajtogatják. Ha sok a kaparékkéve, akkor külön keresztbe rakják. A kaparék-keiészteket nem számítják a szín-keresztek közé. Ha a kereszt beázik, akkor a kévéket kúpokba állogatják. Szárítás után újra keresztbe rakják. Az 1900-as években divat volt bekötött kévékből vontatót rakni. Három keresztből raktak egy vontatót. A tetejét behegyezték, két kötéllel lekötötték. Az uraságnál 1880-ig a gabonát levágták és vontatóba rakták. Az 1880-as évek elején az uraság vett 2 huzatos gépet. Ettől kezdve a gabonát rávágták, bekötöltek és keresztekbe rakták. A repcét azonban a legutóbbi időkig levágták. Az uradalomban szerződött aratók vágták le a gabonát. Egy-egy évben 15—20 banda is aratott. Egy bandába 6 kaszás és 6 (marokverő volt. A részesmunkásokat az elsoember szedte össze. Ő volt az összekötő az uraság és a munkások között. Ő is egy részt kapott, de neki a magtárból mértek. A többiek gazul részeltek. Minden 11. keresztet kapták. Azonkívül kommenciót is kaptak. Az elsőember is kapott. Az elsőember nem kaszált. A munkásoknak alkalmazkodni kellett az elsőemberhez, Aki véletlenül »keresztbe tette a vonót« azt a következő évben nem alkalmazta. Az ,elsőember léptető-öllel mérte ki az aratnivaló táblát. Az embereket is ő osztotta be bandába. A bandák elsőemberét is ő választotta ki. Az elsőember a gabonatábla mindkét végen kimérte a vágandó táblákat és összekötött gabonával megjelölte. Annyi fogást mért, hogy minden táblából minden bandának jusson. A táblákat megszámozták. Cédulákra felírták a táblák számait. Egy kalapba tették. »Kockat huztak«. A bandák elsőemberei húztak. Amelyik tábla számát húzták, azt vágták. A vágás előtt a tábla túlsó végére küldtek egy munkást. Ez a jelhez állt. \ A kezében lévő villa ágaira egy zsebkendőt, vagy kendőt kötött. A kezdő végétől a jel irányában gázolt egy kaszás. A fogásokat így különítették el. 1897-ben Dobozon az uradalomban aratósztrójk volt. Csak früstökig tartott. "Vasárnap este az uraság kocsin vitte ki a doboziakat. Felhő jött. Kóróból (tavalyi tengeriszárból) gunyhót csináltak. Nem sok eső esett, de a kis esőtől is megfőtt a gabona. Ügy látták, hogy nem lehet részre vágni. 15 banda 90 munkása reggel elindult a jmajorba a gazdatiszthez. A gazdatiszt már messziről meglátta az aratókat. A körgáton várta a sztrájkolókat. A gazdatiszthez csak a vállalkozó és egy munkás ment. A többiek az úton álltak és vártak. Megmondták a panaszukat. Az cgyesség úgy szólt, hogy az aratók a 13. keresztet kapják gazul. Helyette summát akarnak kérni. A gazdatiszt azt mondta, menjenek csak vissza, summát fognak kapni. A munkások el is végezték az aratást.