Szűcs Sándor: Békési históriák (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 6. kötet. Gyula, Erkel Ferenc Múzeum 1959)

Történetek Bagi Józsefről

az öreg Bagi elmejnt a ruhás boltba szép fekete frakkot vett magának, meg lakkcipőt, keménykalapot. Vásárolt egy szép bőröndöt is. Elment a szállodába, szépen felöltözött, a csizmáját meg az ócska szűrt beletette a bőtöndbe és így ment viszsza a fényes kávéházba. Bezzeg akkor már nagy hajlongással, tcssékeléssel fogadta a pincér. A legnagyobb tükör alá ültette. Kérdezte tőle, mit parancsol. »Egy dézsa feketekávét, ide az asztalom mellé !« Vendéglősök, pincérek összeszaladtak, hogy miféle nagy úr lehet ez; egy dézsa feketekávét parancsolt!... Kérték, szíveskedjék várakozni egy keveset, amíg ezt a sok kávét megfőzik, Mihelyt elkészült, két pincér rúdon bevitte a gőzölgő dézsát. Azután lestek, mi lesz most... Arra vélték, hogy bizonyosan mindjárt besereglik egy nagy társaság és nagy murit csapnak. De nem ez történt! Hanem az öreg Bagi levetette a frakkot, lehúzta a ragyogós, nyikorgós cipőt és belenyomta őket a temérdek feketekávéba, beletette a keménykalapot is. »Nesztek, igyatok, titeket becsülnek itt, nem az embert U — azt mondja. A bőröndből elővette a csizmáját, felhúzta, a szűrét a nyakába vetette. Mindenki ámuldozott, aki látta. »Fizet a szűr, mert a frakknak nincs pénze !« — intette oda a pincért. A példázatért nem sajnálta a pénzt. Feles borravalókat azonban nem igen fizetgetett. így aztán élete végéig tartottak és fiadzottak a gödényhalmi aranyak. A róla szóló legendák pedig még ma se koptak el.