Szűcs Sándor: Békési históriák (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 6. kötet. Gyula, Erkel Ferenc Múzeum 1959)

A csökmői sárkányhúzatás

Marhákat tártnak, szénát szomszédba se kérnek. Laknak is itt gazdák, jól tudjuk, meglchetősök, Jószággal, pénzzel, bankókkal jól tehetősök. Eztet megsejtvén Csuba Ferke nagy imposztor, Látó vak kóldús, békési fi, csalfa nagy ostor. Pénz nézésével soktól ki gyakorta sokat csalt, Azzal elébb állott, borozott, sok jó falatot falt. Mely karakánságának fizetődött sokszor az ára, Mert számos pálcát szoktak néki rakni farára. Üj fortélyt gondol s lantol Csökmőre frissen, Egy dombon lyukat ás mentébe jelesen. Csontokat és köveket majd ebbe ő belerejtett, S bírákhoz bement, kiket álnok módra megejtett. Miért a bírákat megjegyzett helyre kicsalta, A pénzt ássák fel, nekik Csuba Ferke javalta. Kezdenek ásáshoz, csontokra, kövekre találnak, Lejjebb nem vájják, — Csuba tiltására megállnak. Már örömest ásnák pedig a pénzt, annak örülnek, Annyira, hogy szintén bőrökből majd kirepülnek. Mond Csuba: most azt, hogy mi felássuk, az lehetetlen, Rétbcli sárkánytól, amely hozzá mehetetlen, Itt közel a rétbe kincsünket ez őrzi keményen, Barna'setét éjjen, szintúgy mint szép napi fényen. Ennek senki felé nyilván közelíteni nem mer, Megkötözöm ípedig én őtet, mivel engemet ösmer. Ügyde forint ötszáz fizetődjön nékem előre, Másként sárkánynak nem lesz kenteké soha bőre. Osztán a faluba vastag valamennyi kötél van, Egybetóldozván rakják szekerekre legottan. A summát megadák, vágynak bővébe kötélnek, Isznak, vigadnak, látnád kedvekre hogy élnek. Másnap jó reggel sárkány húzásra kimennek, Sok toldott kötelet szekereken ennek kivisznek. Itt ivagyon a rét már, melybe Csuba kötni bemégyen, Fortélyát rét közt Csökmő nem sejti mi légyen. Sárkány helyt kötelet kötvén ki reketye bokorra, Hogy lakosokkal majd sorral huzatja ki sorra. Egy magy üres kantát a szél torkába meresztett, Amely a fáról száján csoda hangot eresztett. A húzók száma szintén huszonötre telek ki, Hogy bokrot húznak húszan meg öten se telek ki.