Hanzó Lajos: Feudalizmuskori árutermelés és iparfejlődés Békés megyében (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 5. kötet. Gyula, Erkel Ferenc Múzeum 1959)

a merkantilizmus hódít tért. Mária Terézia és II. József ^iralkodása alatt arra törekszenek, hogy az osztrák ipar levetkőzze a szűk céhes korlátokat és a manufaktúra iparnak nyissanak utat. Ez azonban sok nehézséggel járt, mert emberhiánnyal és tőkehiánnyal küzdöttek. Nem volt elegendő gyári munkás, technikus, stb. ezért idegenből hoztak Ausztriába embereket.

98 1749-ben olyanoknak ígérnek adókedvezményeket, akiket az iparban tudnak felhasználni. Az Alföldön pedig ekkor még a lakosság lekötése, a fluctuáció megszüntetése folyik, míg Ausztriában már az ipar keres munkásokat. Ez a fejlődésbeli ütemkülönbség nagy előnyökhöz juttatja az osztrák ipart a magyarral .szemben. Ez az osztrák állami Iparpártolás következménye is. Ez pedig 1762-től kezdve határozottan magyar ellenes jellegűvé vált, hiszen népünket csak alávetett népnek ^ekintették, melynek feladata a naturáliák szállítása.

99 Az adottságok hátráltató volta mellett még az osztrák állami iparpártolás révén jelentkező protekcionismussal is meg kellett küzdeni a magyarságnak. Megyei területen ezek a jelenségek fokozottan bontakoznak ki. A XVIII. század második felében a céhesipar fejlődése nagyobb léptekkel halad előre. A gyulai csizmadiacéh megalakulása után 1769-ben az orosházi csizmadiák kérték felvételüket a gyulai céhbe, v

hogy megszabaduljanak a kontárság vádjától és az úgynevezett becsületes mesterek közé jussanak. 1777-ben az clekiek fogadják el a gyulai articulusokat, 1795-ben pedig a csabaiak csatlakoznak, ugyanebben az évben a sarkadiák is a gyulai céh tagjaivá lesznek. A század második felében további céhek is alakulnak. 1773-ban Gyulán az egyesült kovács- és kerékgyártó céh,100 1775-ben a gyulai kádárok, 1776-ban szíjgyártók, 1781-ben szabók, 1778-ban a szarvasi csizmadiák alapítanak céheket. Ennek a fejlődésnek következtében a kézműiparosok száma megnő, habár létszámuk még mindig csekélynek mondható. Egy XVIII. századvégi iparstatisztika szerint 1773-ban az egész megyében 589 kézműves volt. Ennek is javarésze a 3 legnagyobb mezővárosban volt, így Gyulán, 185, Csabán 76, Békésen 45.^-Ol Mint láttuk, elsősorban a helyi körülmények befolyásolták hosszú ideig kedvezőtlenül megyénk iparfejlődését. Ezt csak fokozta az osztrák gyarmatosítási törekvés. De még más akadályai is voltak iparfejlődésünknek. Ilyenek a limitáció, a vallási megkötöttségek és mint részletesebben kifejtésre is kerül, a kereskedelem fejletlensége. Ezek közül a megyei limitáció nagyon körülményesen, a piaci áralakulást egyáltalán nem követve működött. A mezőgazdasági termeivények ára, különösen háborús időkben ugrásszerűen emelkedett, de az ipari árak nem követték ezeket oly rugalmasan. A megyében 1724-ben vezették be újból a limitációt és ettől kezdve állandóan akadályozta a kereskedelem szabad alakulását, hiszen kiterjesz98 Priester: i. m. 173.

( 1. 99 V. ö. Priester i. m.: 187/. 1. 100 Scherer: i. m.: 317., 1. 101 Békés megyei Régészeti és Mívelödéstörténeti Egylet Évkönyve X. Ill 1.