Hanzó Lajos: Feudalizmuskori árutermelés és iparfejlődés Békés megyében (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 5. kötet. Gyula, Erkel Ferenc Múzeum 1959)
zódása, az árutermelés elmélyülése. A vándormozgalom .következtében a családfők szïEma 1719-ben a következőképpen alakult: Békésen 63 fő, Csabán 36, Dobozon 25, Gerlán 19, Öcsödön 28, Gyarmaton 29, Gyulán 28 Körösladányban 17, Szeghalmon 39, Vésztőn 18 fő. 91 Ennek a csekély lakosságnak a szükséglete ,is kevés volt. A vándormozgalom eredményei következtében a helyzet megváltozik és .körülbelül 10 év múlva, 1736-ban, a megye már arról panaszkodik, hogy komoly hiány mutatkozik Békés megyében szabókban, csizmadiákban, gombkötőkben, lakatosokban. A Jakosság ezen munkakörökbe eső szükségletek kielégítése céljából kénytelen Aradra, Váradra, Szolnokra menni. Mindezt kiegészíti egy statisztikai adat, mely szerint Gyulán 1720-ban egyáltalán nem volt mesterember, 1724-ben pedig már 57-et találunk. 92 Így tehát már vannak olyanok, akik a kézművesek közé sorolhatók; a termékeknek a fogyasztó rendelésére történő előállításából élnek. Az áttérés csak fokozatosan megy végbe, ezt a fokozatosságot ,elősegíti az is, hogy a .fogyasztó és a termelő közötti távolság rendkívül kicsiny. A termék közvetlenül megy át a vevő kezébe. így érthető, hogy megyénkben elsősorban olyan iparágak alakultak ki, melyek a közvetlen szükségletet elégítették ki. Megindul az ipar szerveződése is. 1727-ben terjesztik fel a gyulai csizmadiák céh-szabályzati kérelmüket. A fejletlen állapotokra jellemző, hogy a nagyváradi csizmadia céh privilégiumát fogadják el zsinórmértékül. 93 Ebben az időben a verseny még csekély, de egyre erőteljesebbé válik, mert területileg is kiterjed a piac. Ennek következtében indul meg a kontárok elleni küzdelem, hiszen a céhmesterek elsősorban ezek versenye ellen lépnek fel, hogy piacukat biztosítsák. Többek között erre vezethető vissza az, hogy egyre nagyobb számban kezdenek megalakulni az új céhek. Ezek a kézműiparosok munkájának, érdekeinek stb. védelmén túl, a kontárok ellen is fellépnek. A század közepén már • egyre több céh fordul a Helytartótanácshoz, hogy céhprivilégiumot kapjon, vagy annak megerősítését kérjék. 9 * 1757-ben a gyulai csizmadiák kérik és nyerik el saját szabályzatukat, a gyulaiaknak viszont leányszervezete volt a komlósi, mely ugyancsak Mária Terézia alatt keletkezett. 95 Ezek .rendezik többek közölt a bér- és munkaviszonyokat is. Így az inas- és legénykérdésben szabályozza a felvétel, az eltöltendő idő, a képzés folyamatának problémáit. Szigorúan tiltja a legények munkakerülését, élesen kél ki az olyan.törekvésekkel szemben, melyek során a legények a követelendő bért illetően összebeszélnek. Az ilyeneket, mint lázítókat, szigorúan 9 * Az összesítés az 1719-es Dicalis Conscriptio alapján készült. Gyulai Állami Levéltár. Dicalis Conscriptiók. 92 Acsády I.: Magyarország népessége a Pragmatica Sanctio korában. Magyar Statisztikai Közlöny. XII. Uj folyam. Bp. 1896. 24. 1. j 93 Békés megye közgyűlési jegyzőkönyvei. (Ezután: Bmjzk.) 1727. 746. 1. Gyulai Állami Levéltár, 9 * BMJZK. XV. k. 148. 1. 95 Gyulai Állami Levéltár. Un. ipartestületi anyag. Számozatlan csomó.
