Hanzó Lajos: Feudalizmuskori árutermelés és iparfejlődés Békés megyében (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 5. kötet. Gyula, Erkel Ferenc Múzeum 1959)

A helyi piacokat felkereső jobbágyokat rengeteg veszély fenyegette. A hadi állapotokat csak súlyosbította a feudális anarchia. A jobbágyok feletti hatalmaskodás mindig megtorlatlanul maradt. A piacra igyekvő királysági jobbágyokat is elfogják és csak 100 Ft lefizetése mellett hajlandók szabadon bocsájtani őket a hatalmaskodók.

58 De így jártak az iparosok is. A Gyula környékén tartott sokadalmakra menő iparosokat a török rabság veszélye is fenyegette. Így a simándi piacra igyekvő iparosokat elfogja a török és soha többé nem térnek vissza. Így kerülnek rabszíjra Zewch (Szűcs) András, Szűcs Böröck veje, Zekeres János, Áztál jártó Ferenc, Eötvös Dániel és Gabriel, valamint Varga Tamás. A megpróbáltatások, a veszteségek melyeket megyénk termelő osztálya a minden oldalról való elnyomás következtében szenvedett, .a ma élőkből a meleg együttérzést váltja ki, hiszen küzdelmük, életük, megyénk fejlődésének záloga volt. 1566 után az egész vidék török uralom alá került. A rendelkezésre álló adatok arra engednek következtetni, hogy megyénk ipara és kereskedelme ebben a korszakban teljesen elsorvadt. A lakosság elfutott, s midőn a török megkísérli nagy kérlelések közepette visszacsalni őket, akkor sem jönnek vissza szülőföldjükre. Ványa község lakosait 1691-ben a török különféle biztosítékokkal akarta visszatelepíteni, a hívást visszautasították.

59 A törökkor mérlegét legmegdöbbentőbben Lindner Károly Keresztély kamarai adminisztrátor nyújtja, aid 1696-ban a,budai kamarai igazgatóság rendeletére a gyulai tartomány községeinek jegyzékét terjeszti be és az egész vidéket le-romboltnak és lakatlannak látta.

60 ^ összefoglalva a középkori fejlődést, megállapítható, hogy .megyénk iparfejlődése és kereskedelme nem hasonlítható a jelentős utak központjában lévő, esetleg évszázados iparfejlődésen átment városok és .területek fejlettségi fokához. Mégis meg kell állapítani, hogy az alföldi mezővárosokkal összehasonlítva Gyulát Zsigmond, de főleg Mátyás korában, midőn Gyula és vele együtt a megye árutermelése is kiemelkedik a szűk provinciális keretből, már tiszteletreméltó iparral, sarj adózó kereskedelemmel és erősödő kézműiparos v

és kereskedő réteggel rendelkezett. A török támadások megindulása következtében azonban, az egyenes vonalú fejlődés megtörik és a másfélszázadig tartó hódoltság idején az előbbi fejlődésnek még a gyökerei is megsemmisültek. A török kiűzése után, a XVIII. században), a megye árutermelésének és iparfejlődésének új korszaka kezdődik, melynek tárgyalása a következő fejezet feladata lesz. 58 U. o. 123. 1. 142. sz. 59 Veress: 446. 1. 700. sz. G0 U. o.: 463. 1. 760. sz.: massen dieselbe alle ruiniert undt ohnbewohnt.