Hanzó Lajos: Feudalizmuskori árutermelés és iparfejlődés Békés megyében (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 5. kötet. Gyula, Erkel Ferenc Múzeum 1959)

kapják, a céh szerveinek jogában áll az ,hogy a nála talált ruhát elszedjék, vagy mint a céhlevél írja: »az elvött mű elforduljon to'llük«. Az elkobzott holmit részben, a bíró, részben pedig a céh kapja meg. Így jár az is, aki a vár) udvarába megy és ott kontárkodnék, vagy szedné össze munkáját és hordaná-vinné azt. Ha ilyen alkalommal a város területén kapnák rajta, akkor elkobozhatják tőle is a ruhákat. A céh erkölcsi testület is; tevékenysége nem merült ki az egymás elleni verseny gátlásában, hanem a lcgaprólékosabb előírásokkal igyekszik az élet legapróbb mozzanatait is szabályozni. Így védelmezték a kisárutermclés helyzetét a a tőkés tendenciákkal szemben. Érdekes kitétele a céh-szabályzatoknak az is, hogy szigorú büntetést helyez kilátásba azok számára, akik tőkével (!) vagy más módon akarnák pénzüket vesztegetni. Első esetben az ilyen mester büntetést kap, de második alkalommal már foglalkozását veszti. Igen figyelemreméltó a szabályzatnak a mesterek különféle tevékenységét szabályozó része is: 1. a céhtagok engedélyt kapnak arra, hogy minden szakmájukba vágó vásári művet, sátoros művet, váltó művet, szakszerűen elkészíthessenek. 2. Akár Magyarországon, akár Erdélyben készített anyagot megvehetnek a céh tagjai végszámra, azt feldolgozhatják és az elkészített ruhát szabadon árulhatják. 3. Szigorúan tilos azonban a szűrcsuhák készítése, ha valaki ilyenre vetemedne, áruját elkobozhatják. 4. Vannak olyan egyének, akik valamely földesúrnál, vagy vármegyénél vannak alkalmazásban és az ilyenek nem egyszer ki akarják játszani a céh rendeléseit. Ennek megakadályozása céljából elrendelik, hogy a.) minden mester, aki nemes házánál dolgozik, vagy városban bérelt háza van és a nemeseknek semmi szolgálattal nem tartozik, úgy a céh minden előírását tartozik végrehajtani, terheinek vállalásában résztvenni. b. ) Azok a nemesek pedig, akiknek megengedtetett, hogy szabókat szegődtessenek és tartsanak, kötelesek gondoskodni, hogy csak a nemesnek, másnak pedig semmi szin alatt sem dolgozhatnak, mert a mesternek ilyen esetben a városon belül minden munkáját elszedik, ha pedig nemesi házba fut be, az illetőt, az uradalom direktora elfogathatja, áruját elkobozhatja. Ilyen alkalommal a város kapitánya is köteles támogatást adni. c. ) Tekintettel arra, hogy a nemes házában a céhszabályzatok érvényüket vesztik, azt kívánja a szabályzat, hogy az olyan mesterek, akikkel szerződést nem kötnék) a nemesek, vagyis akik hivatalosan nem dolgoznak az uradalomnak, azok ne is tartózkodhassanak az illető nemesnél, ha mégis megteszik, a céh megbünteti őket. d. ) Az egész éven át műhelyben dolgozó mester özvegye tovább folytathatja mesterségét mindaddig, míg elhalt ura nevét viseli, ha pedig fiai és leányai maradtak volna utána, azok félmesterséget folytathatnak. e. ) Ha pedig valaki elhatározza, hogy megválik mesterségétől, de egyébként tanácsaival és pénzével továbbra is a céh rendelkezésére áll, az is folytathat félmesterséget, vagyis megengedik, hogy mesterségébe tartozó bizonyos előre meg-