Hanzó Lajos: Feudalizmuskori árutermelés és iparfejlődés Békés megyében (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 5. kötet. Gyula, Erkel Ferenc Múzeum 1959)
már nem mezőgazdasági vagy kézműipari termel vényeket szállítottak, hanem vasat, ólmot, posztót. Ilyen kereskedő családok voltak Gyulán a Somogyi, Asztalnok és Oláh famíliák. 32 Ezek tehát már túllépték a körzeti piacok határait és belekapcsolódva az országos kereskedelembe, Futak környékéig jutnak el. Le kell szögeznünk, hogy ebben az időben az áruforgalom és kereskedelem távolról sem esett egybe. Ellenkezőleg, az áruforgalom legnagyobb része a kereskedelem közbejötte nélkül, a parasztok és kézművesek között bonyolódott le, akik közvetlenül adtak-vettek a városok piacain. Csak a távolsági kereskedelemben találkozunk olyanokkal, akik kifejezetten áruközvetítéssel foglalkoznak. A távolsági kereskedelemnek több akadálya van. Az egyik az, hogy megyénk kiesett a nagy kereskedelmi utak vonzási köréből. Megyei viszonylaLban csak két jelentősebb vonalat lehet megjelölni, mely az országos forgalmat lebonyolító utak felé vezet. Ezek közül az egyik Tiszavarsányból indul, a Köröst Bánrévénél szeli át, majd Deesen és Szcntmiklóson át vezet Gyulára, ahonnan Simándon át Lippa felé kanyarodik. A másik pedig Mezőtúrról irányult megyénk felé, Póhalom és Sima sziget érintésével Szeghalom felé futott, hogy onnan Várad felé vegye az irányt. Az akadályozó tényezők között kell megemlítenünk a vámokat is. Jelentőségük az ipar és kereskedelem kibontakozása következtében fokozódott. A kérdés rendezése országos viszonylatban is szükségessé vált. Különösen a jogtalanul felállított vámok eltörlése volt nagy gond és ezért egymás után születtek imeg a királyi rendeletek, melyek e kérdést kívánták rendezni (1351, 1435,1445,1464, 1500). A földesurak azonban nem vették figyelembe ezeket, de az országgyűlésen kimondták, hogy az uralkodó további vámmentességet nem adományozhat (1397 decr.). Itt találjuk magyarázatát annak, hogy megyénkben is sok ponton találunk vámoshelyet. így például Szarvason, 33 Egén, 3 * Körösladányban, 3 ^ majd Kiskárolyban és Szeghalmon. A gyulai uradalom területén pedig Décsnek, Gyúrnak, Békésnek, Gyulának, valamint Várinak volt vámszedési joga, 36 Ezek jelentős része úgynevezeti száraz vám volt, melyet egyszerűen az utak mentén állítottak fel, nem pedig folyók felett. Az egyre gazdagabbá és színesebbé váló ipari életben is jelentős állomás volt Maróthy János várnagyságának ideje. Udvartartása felvevő piacot jelentett az ipar számára. Maróthy László ideje alatt, aki egyébként macsói bán volt és udvartartását 1444-től kezdve Gyulán rendezte be, a vár építkezése volt nagyjelentőségű. A vár építésén kívül egyéb épületek, kápolna emelése is ekkor történt. Ez kihatott nemcsak az ipar foglalkoztatottságának fokozására, hanem az ipar differenciálódását is elősegítette. Ettől az időtől kezdve nemcsak azokat az 32 Karácsonyi: i. m. 217.: 1. 33 B. 0. I. 85. 3* B. 0. II. 121. 35 u. o. I. 97. 36 Karácsonyi: i. m. 247.\ 1.
