Erdős Kamill: A Békés megyei cigányok (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 3-4. Gyula, 1959)

életmódot nem lehet egyik pillanatról a másikra megváltoztatni, illetve megszüntetni. Ehhez hosszú, szívós, kitartó, felvilágosító munkára van szükség. — Magyarországon több fajta cigány él. Az elkülönült csoportok között sok esetben oly nagymérvű az eltérés, hogy egymás beszédét nem értik, de szinte kaszt-jellegűnek mondható — sokszor igen erős — eltérés mutatkozik közöttük más szempontokból is, pl.: nem házasodnak össze, nem isznak közös pohárból, nem laknak egy fedél alatt ,stb. Tehát, csoportos munkábaállításnál (pl.: állami gazdaságban, vagy más munkahelyen) nézzük el sajátos életszokásaikat, ha az nem érinti különösebben a munkafegyelmet. A cigányságnak adjuk meg azt a megbecsülést, ami kijár minden embertársunknak. Ne tegezzé le senki válogatás nélkül a cigányokat! Szokásban van, akár Öreg, akár fiatal, akár asszony, akár férfi — de ha cigány, letegezik. A cigányokról alkotott általános felfogás alól van kivétel is. Ez a kivétel: a zenész cigányok társadalma, ők életmódjukban, öltözködésükben, s egész magatartásukban, szinte már kiváltak a cigányság egészéből. Ugyanúgy kiváltak, mint például a cigányság más csoportjaiból kiemelkedett értelmiségiek. Meg kell mondanunk, hogy ezeknek a kiemelkedett egyéneknek a többsége a későbbiek folyamán, sajnos minden kapcsolatot megszakít a cigánytelepen maradt társaival. Ezen változtatni kell, mert ezek a tanult egyének igen sokat tehetnek a cigányok egészéért. 1957-bem, a párt és a kormány létrehozta — a Művelődésügyi Minisztérium nemzetiségi osztályának kebelén belül —i a Magyarországi. Cigányok Kulturális Szövetségét. A szövetség célja az, hogy a cigányok — az alkotmány szellemében — hazánk egyenrangú és fontosságú dolgozó állampolgáraivá válhassanak. A szövetség céljai közt szerepel a cigánygyerekek kivétel nélküli iskoláztatása, megfelelő munkaalkalom és kulturált lakásviszonyok teremtése, illetve létrehozása — és nem utolsósorban, a velük szembeni begyőpösödött előítélet megszüntetése. II. A Békés megyében élő cigányok igen jelentős hányadának elődei Románia felől érkeztek hazánkba, illetve; hozzánk érkeztük előtt — több, kevesebb időt — románok lakta területen töltöttek, bizonyítja ezt egyes cigány-csoportok románanyanyelvén kívül még az is, hogy a cigány-anyanyelvű cigányok beszéde igen sok román szót tartalmaz, és nem csupán román-nemzetiségű vidéken, hanem máshol is. A megye területén kb. 6 500 cigány éh s a többi megyéhez viszonyítva — cigány népsűrűség szempontjából —, a 12. helyen áll. (Magyarországon kb. 200 ezer cigány él, legtöbb Nógrád megyében, a legkevesebb Győr-Sopron megyében). Az 1893. január 31-én végrehajtott cigány-összeírás eredménye szerint Békés megyében kb. 3 000 cigány tartózkodott, ebből kb. 360 egyén vándor, vagy huza-