Erdős Kamill: A Békés megyei cigányok (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 3-4. Gyula, 1959)

Ne ijesztgessük gyermekeinket így: »ha nem jól viselkedsz, odaadlak a cíganyoknak«, stb. Miért ez a megkülönböztetés? Milyenek is valójában a cigányok? Azt mondják, hogy a cigányok erkölcstelenek. De vájjon ők tudnak-e erről? A cigányok nemesnek tartják erkölcsüket, a munkát szégyennek, kóborlásukat pedig emberinek. Az eddigi úgynevezett cigánykutatók — kévés kivételtől eltekintve — csupán a romantikát és egzotikumot keresték a cigányok életében és közben elfelejtették észre\ en ni — az embert. Az utókorra hagylak csomó fantasztikus »varázslás-gyűjteményt« és ebben ki is merült a munkásságuk. De soha — egészen a legutóbbi időkig — mint ember az emberhez nem közeledtek a cigányokhoz, soha emberi szóval még nem fordult scnk'í a cigányok felé — mint egyenrangú az egyenrangúhoz —% s ha valaki ebben kételkedne, kérdezze meg a cigányoktól, vagy akár — sajátmagát. Azt mondják, hogy a cigányokat nem lehet megjavítani. De vájjon megpróbálta-e már valaki is — nem egy-két szóval, röpke rendeletekkel, rövid ideig, vagy szeszélyből, mint pl. József főherceg telepítései — huzamosabb ideig? A cigányság viselkedését, gondolkodás módját — egy ideig még — őseinek társadalmi léiében kell vizsgálnunk. Félteértés ne essék. Nem kivételezést, enyhébb elbírálást értek ez alatt, de meg kell .szűnni annak a lehetetlen állapotnak, hogy a pl. már 500 év óta hazánkban lakó cigány is igyekszik letagadni cigány származását — új környezetben — még akkor is, ha történetesen úgy néz ki, jnrint egy néger. A környező lakosság nagyobb segítsége kell. Jól tudom, hogy ez cseppet sem könnyű feladat. Mindjárt itt van mint probléma], a cigányságnak a környező lakosságtól oly annyira eltérő gondolkodás módja. Ez a gondolkodás mód — mely a társadalomba] való kirekesztettségének folyamánya — azt jelenti, hogy képzettársításai elütnek a környezet által megszokottól. Mondhatnám úgy is, hogy a primitiv népek bizonyos fejlődési szakaszára jellemzően, átmenet a praelogikus és a logikus gondolkodás között. Tehát — kérdéseinkre adott válaszai nem mindig köntörfalazások, csűrés-csavarások, xmcllébeszélések«, líanem asszociációs törvényszerűségek. Persze ez a kérdés nem is olyan egyszerű, különösen rendőri szemmel nézve. — Szeretnék szólni pár szót lopásaikról is. A cigányok felfogása szerint a lopás: nem bűn. hanem istentől eredő joga minden cigánynak. így hallotta ezt apjától-anyjátől, azok is a szüleiktől és így tovább. Arról sem szabad elfelejtkeznünk, bogy a cigány nomád nép, s hazánkba is mint ilyen érkezett. A nomád népekre pedig jellemző az idegen javak eltulajdonítása. Gondoljunk csak arra, milyen drákói rendszabályokat kellett hozni István királynak a nomád magyarok lopásainak megfékezésére. És a későbbiek folyamán, a kunoknál ugyanez volt a helyzet. A cigányságnak jelentős hányada nyíg, c század elején is karavánokban járt Magyaioiszagon; külföldön pedig jelenleg is nomadizál. Évszázados, sőt évezredes