Erdős Kamill: A Békés megyei cigányok (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 3-4. Gyula, 1959)

A cigányok Indiából származnak. Hogy mikor és miért jöttek cl onnan nem tudjuk és csak találgatásokra vagyunk utalva. Nagyobb csoportban a XV. században érkeztek először Magyarországra, egy király és három herceg vezetésével. Hozzánk érkeztük előtt hosszabb időt töltöttek Perzsiában. Török- és Görögországban; ez nyelvükben és egyes szokásaikban megnyilatkozik. Európaszerte — rövid türelmi időszakot leszámítva — kegyetlen ^ildözés indult ellenük. A régi históriások szerint: lopnak, hazudoznak, pogány szokásoknak hódolnak. De hogy miért viselkednek így, az már jenkit sem érdekelt, ugyanúgy — a későbbiek folyamán sem. Arra senki sem törekedett, hogy megismerje őket, s felvilágosítsa a környező lakosságot: kik is voltaképpen a cigányok, miért tesznek így, vagy amúgy? Kimondták az ítéletet :nem lehet velük semmit sem kezdeni: nem lehet megjavítani ükei: teljességgel más emberek, mint mi vagyunk. Ezt mondani könnyű, s még kézenfekvőbbnek látszott a megoldás az inkvizíció szellemében: kiirtani! Franciaországban: vérdíjat tűznek ki minden cigány fejére: Lengyelországban: aki cigányt házába fogad, — száműzik. I. Frigyes Vilmos porosz király rendelete 1725-ben: minden cigány, legyen az férfi vagy nő, aki már 18 éves és a porosz állam területén találtatik, kegyelem nélkül felakasztandó. Németország 1772: a cigány férfiakat le kell lőni, a nőket megvesszőzni és homlokukon tüzes vassal megbélyegezni. Anglia: (Erzsébet királynő alatt) a templomi menedékjog a cigányokra nem érvényes. (Angliában kb. 18 ezer cigányt akasztottak fel). Magyarország 1726: minden cigánynak le kell vágni az egyik fülét, stb. Így nem is csoda, ha Tetzrier azért siet leközölni cigányokról írt művét, mert szerinte, húsz év múlva, cigány már nem lesz.

1 A XX. század sem volt valami kíméletes. A magyar Barabás Péter tetoválással akarta megoldani a cigánykérdést.

2 Porzsolt Kálmán publicista pedig a következőkéi írja a Pesti Hirlap 1907 augusztus 6-i számában: »Kultur állam az ilyen fajt a saját területéről kiirtja. Kiirtani! Igenis, ez.az egyetlen mód«. Még ifj. dr. Hermann Antal —> a neves néprajzkutató fia —J is így ismerteti egy iyi3-ban tartott nyilvános előadásában a cigányokat: >A nomád cigányélet televan miszticizmussal, romantikával, lopással, betöréssel, gyermekrablással, állatmérgezéssel, gyilkossággal, sőt kéjgyilkossággal is«.3 1 Dr. Theodor Tetzner: Geschichte der Zigeuner (Weimar, 1835). 2 Barabás Péter: A cigányügy rendezése emberséges szigorral. 3 Ifj. dr. Herrmann Antal: A temcsmegyei cigányok (Temesvár 1913)