Erdős Kamill: A Békés megyei cigányok (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 3-4. Gyula, 1959)
mázott megjelölés. 3. A különböző főcsoportok hogyan nevezik egymást? 4. A környező lakosság milyen megjelöléseket alkalmaz a cigányokra Mielőtt példákat közölnék egy-két cigánydialektusból, elkerülhetetlennek tartom néhány szempontra felhívni a cigány nyelvvel foglalkozók és foglalkozni szándékozók figyelmét. ^ Nem lehet például német-cigány, angol-cigány, stb., — vagy pb: a magyar és cigány nyelv nyelvtanát és szótárát összeállítani, mert a »cigany, az cigany« leegyszerűsítő általánosítás nem felel meg a valóságnak (és sohasem felelt meg, dacára számtalan dilettáns próbálkozásnak) ezenkívül, — tudománytalan is. Mint láttuk, többfajta cigány vamj.< s a nyelvészeknek az a feladatuk, hogy lehetőleg minél több, sajátos törzsi illetve nemzetségi dialektust (táj- nyelvet) lejegyezzenek. Viszont ehhez az kell, hogy megalkossák az egységes, nemzetközi cigány-fonetikát, mert a különböző országok tudósai és kutatói, más-más jeleket alkalmaznak. 6 3 A cigány-nyelvészek, többségükben cigánymese gyűjtők is, s a mesék szövegén keresztül, azokat taglalva és magyarázva mutatnak rá a nyelvészeti problémákra. Ez így helyes is. Viszont nem helyes vers, vagy dalszövegeket példáknak felhozni, mert igen sokszor előfordul — ha az adatközlő például más dialektust beszélő cigánytól tanulta ezeket — úgy maga is a hallott dialektusnak megfelelően fogja elmondani vagy elénekelni, nem pedig anyanyelvén. 62 Pl.; 1) Lásli a bevezető részben tárgyalt oláh-cigány alcsoportok. 2) A Békés megyében lakó Kberar-cigányok, pl^: a Bugar, Curar, Masur, cerhar cigányokat egyaránt >sátoros« névvel illetik, stb. (A Békés megyei Curar törzsbelicket, »PoUogar«-oknak csúfolja a többi ittlakó oláh-cigány.) — 3) Az elnevezések vidékenként változnak, pl.: az oláh-cigányok •Romnngro«-knak hívják a magyar cigányokat és Zala megyében »Pula«-cigányoknak a teknősöket. Ezek viszont őket: »leketart-nak, stb. — 4) A Tiszántúlon az oláh-cigányokat voláh-cigányoknak«, — a Dunántúl egyes részein »Kolompár«-cigányoknak, — Baranya megyében pedig »Varázslókt-nak hívja a környező lakosság. — A tiszántúli és a Duna-Tisza közei »oláh-cigány« elnevezés nem tévesztendő össze a Dunántúlon és Magyarország északkeleti részén használatos meghatározással, ugyanis itt »oláh-cigánynak« a teknős cigányokat nevezi a környező lakosság, míg az én megjelölésem szerintieket: »Kolompár-cigányokc-nak hívja. 63 Az aspirátákat »'t jellel jelzi B. Gilliat-Smith, pl.: »p'encl«, ik'anci« (Journal of the Gypsy Lore Society, Vol. XXIX. Nos. 3— t. 83. old), inig Jiri Lipa, (több, hozzám írt levelében) Rade Uhlik (JGLS. Vol. XXXV. Nos. 1—2., 65. old) (kJ. Knobloch (Homani Texte aus dem Burgenland, — Eisenstadt, 1953. — 10. old.) a hangzásnak megfelelően »kh«val, »plu-val, stb. jelez. Ezenkívül, a »v« hangot német nyelvterületen »wi-nek írják (Lásd: .L Knobloch idézett mű — és Georg Althaus, Branschweig-ből hozzám írt levele) — pl.: »Louwara«, illetve >dewléha«. A »je hang jelzésével is sorte a zavar. A Szovjetunióban »j«-vel írják, pl.: »maj niistoi (Csereiikov hozzám írt levele) — míg pl.: Matéo Maximoff Franciaországban, »j« helyett »y«-t ír, pl.: »yek« (JGLS. Vol. XXXVÍI. Nos. 3—4. 97. old.) Stb.
