Erdős Kamill: A Békés megyei cigányok (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 3-4. Gyula, 1959)

Anyanyelvük: román. Cigányul egy szót sem. tudnak. Szokásaik, táncaik, dalaik, kevés kivételtől eltekintve — román szokások, román táncok, román dalok. A lányok és fiatal asszonyok festik magukat, melyre pl. az oláh-cigány nőknél, képtelenség még gondolni is. Gyermekeik rendesen járnak iskolába. Vegyesházasság — cigány-román — előfordul. T e k il ő V á j ó cigányok. Anyanyelvük: román és — ők sem tudnak cigányul. Magukat bcas-nak »hojas

<f-nak vagy dingurür"-nak nevezik. A magyar-cigányság köréhe tartozó zenészektől eltekintve, őket tekinthetjük* a cigányság legbecsületesebb rétegének. Foglalkozásuk: teknő-, fatál-, fakanál készítés. ' A nyárfa drágulása, illetve megszerzésének nehézsége és a viszonylag olcsó bádogteknők térhódítása óta, számosan közülük »magyar-munkara < kényszerültek. öli kultúrájuk a román kultúrkörhöz kapcsolódik. Kgyes külföldi kutatók szerint, cigány származásuk, erősen vitatható.*^ Ők, magukat cigányoknak tartják.

50 (A teknős-cigányokra is jellemző — de sajnos, a másfajta cigányok egy igen tekintélyes száma sem kivétel ez alól — a szeszesitalok mértéktelen fogyasztása. Képesek minden pénzüket, például egész havi keresetüket egy este elinni. — Ilyenkor íűnck-fának fizetnek és nem gondolnak a holnappal. Sajnos, egyes lelkiismeretlen emberek visszaélnek a cigányok — mindenkit egy pohár borral megtisztelő — vendégszeretetével, minek következtében ezek a cigányok családjukkal együtt, igen nagy nyomorban kerülnek). A szerző bízik abban, hogy sikerült bemutatnia a cigányokat és reméli, hogy akik írását elolvasták, ezentúl kissé más szemmel fognak rájuk nézni és sokkal nagyobb megértéssel és türelemmel fognak velük foglalkozni. 4!> Pl.. Block Martin: Die Zigeuner (Leipzig, 1936.) 50 Jelen tanulmány szerzőjének véleménye szerint: cigányszármazásűak.