Erdős Kamill: A Békés megyei cigányok (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 3-4. Gyula, 1959)
IIa a Békés mogy«i^nagyar-cigányok életét vizsgáljuk, igen nagy különbségeket figyelhetünk meg e csoporton belül. Talán elég, ha a zenész cigányokat említeni viszonyítva a többiekhez, — legalább is ezt lehetne hinni. Pedig, egészében, ez sem állja meg a helyét. Tagadhatatlan, hogy a zenész cigányok — különösen a városokban és a 'nagyobi) falvakban élők — jóformán semmiben sem különböznek a környező lakosság jobbmódií és intelligensebb egyedeitől, de milyenek azok a kisebb községekben élők, aki!, sem zenei tudásuk, sem valamilyen más oknál fogva, nem tudlak kiemelkedni V Ugy gondolom, igen nagy a különbség. (Pedig lehetne még beszélni egy-helységbcn működő, elsőnek és utolsónak kategorizált zenekarok muzsikusainak különböző életkörülményeiről is.) ez a különbség nemcsak pénztárcájukon, lakásukon, öltözködésükön mutatkozik meg, hanem kulturális életük, szokásaik egészén is. békés megyében mindig kiváló zenekarok muzsikáltak és nem e<;y közülük szerepelt a rádióban is. Ugyanaz a helyzet jelenleg is. Azt hiszem mindannyian szíve. en hallgatjuk például Dányi Györgyöt és zenekarát a gyulai Komló szálloda éttermében. — Híres nótaazerzője is van megyénknek, a békéscsabai Purcsi Pepi(Í6 A zenész cigányok^jjután most látogassunk el azokhoz a magyar-cigányokhoz, akik másfajta foglalkozást űznek. Az endrődi. a niczőgyáSu., a sarkadi fokhagymatcrmclők és a községekbe — a paraí-ztok mellé — betelepedett cigányok kivételével, a többiek helyzete és életkörülményei nyomorúságosnak mondható, hiába dolgozik többségük, 2—3 éve állami gazdaságokban. A cigánytelepek, — melyeket a keserű öntiúny Párizsnak. Londonnak. Krakkónak!^ )stb. nevezett cl — még mindig ott állnak elkülönülten, kirekesztetten a falu életéből, a falu házai közül. Kzeknek fokozatos felszámolása nem csupán a cigányokon múlik, hanem sokkal inkább a tanácsok erélyén és a faluban lakók emberségén. Nagyobb emberséget és több megértést kérünk a cigányok számára, mert alkotmányunk szelleme, sajnos, még igen sokaknál, eképpen torzul: igen, a cigányok egyenlőek a magyarokkal, de csak a törvény előtt. Szűnjön meg már végre ezeknél is a faji előítélet! — Sokat tettünk ennek felszámolására és küzdeni fogunk ellene a jövőben is. Ne legyen többé 'megyei szenzáció' egy cigánylány és magyarfiú házassága. R o m á n - c i g á n y o k . Az Eleken és Méhkeréken lakú román-cigányok földműveléssel foglalkoznak és ezzel foglalkoztak már a háború előtt is. Rccsületcs, szorgalmas munkások. Katonatiszt és festőművész is került ki közülük és jónevű cigányzenekaruk is van. ö szerzetté a »magas jegenyefán sárgarigó fészkel' című nótát. • * A Békés megyei zenész-cigányok életének, zenéjének jeles ismerője: Sáfár Sándor (Szarvas) — később tudomásomra jutott, hogy szép mesegyüjtésc is van. — ^8 Békésen: Párizs. Sarkadon: London, stb.
