Erdős Kamill: A Békés megyei cigányok (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 3-4. Gyula, 1959)
Az ördög aképpen cselekedett, ahogy az anyja mondta. Csak úgy szikrázott a rézüst. — Na, agyonütöttem, — mondta. Másnap reggel rémülten látják, hogy jön kifelé a szobábójl a cigány. Az ördög megkérdezte tőle: hogy aludtál;' Nem valami jól — felelte az, nagyon sok a bolha nálatok és egész éjjel csípték a fejemet. Fiam, fizesd ki azonnal — szólt az ördög anyja, mert ez képes megenni mindkét tőnk fejét. A cigány kapott egy zsák aranyat és az ördög még arra is hajlandó volt, hoigy a cigányt, zsákkal a hátán nyakába vegye és hazavigye. — csak hogy minél előbb megszabaduljon tőle. Ahogy az ördög visszafelé ballagott, találkozott a rókával. Jaj, ördög, de hülye vagy te — mondta neki a róka, tisztára bolonddá tett téged a cigány, pedig ha adtál volna neki egy pofont, rögtön szörnyethalt volna. Visszafordult erre nagydühösen az ördög, — de a cigány már messziről és/.re\ et te. Jajj. gyorsan gyermekeim, jajgatott a cigány, gyorsan vegyetek elő kalapácsot, ásót, lapátot, üllőt és ordítsátok mind egyszerre: jajj, dc nagyon régen nem ettünk már ördöghúst. Az ördög megijedt és visszarohant. Üjra találkozott a rókával és így szólt hozzá: ej, te engem becsaptál, meg akartál etetni engem a cigány gyerekeivel — és az ördög agyonütötte a rókát. Aztán hazament az anyjához. A cigány pedig boldogan élt tovább a gyerekeivel — és tán még most is él, ha meg nem halt. A Békés megyei cigányok — hasonlóképpen a más megyékben élő oláhcigányokhoz — igen szeretnek és sokat és szívesen táncolják sajátos táncaikat. 32 Szakemberek több film felvételt készítettek az itt élő cigányok táncairól. 33 Ili a cigányok táncairól beszélünk ,mcg kell különböztetnünk a botolótáncokat? 34 és az úgynevezett *cigány-táncokat«. 3i > 32 A Békés megyei cigányok táncainak egyik igen kitűnő ismerője Manninger György. 33 Filmezett Békés megyében: I'esovár Ernő, 195ő-ben Békéscsabán: Maácz László és Kápolnai Imre, 1935-ben. Sarkadon: Mamiinger György és Maácz László, 195-1-bcn. Orosházán: Maácz László, 197)l-ben. Szarvason: Maácz László, 1955-ben. Szeghalmon: Maácz László, 1900-ban. Vésztőn: Náfrádi László, 1952-ben. Baltonyán: Maácz László, i951-ben» 34 Martin György (Népművelési Intézet) és Maácz László (Állami Népi Együttes) a botoló-láncok két kiváló szakértője nem ért egyet e táncfajta eredetének, illetve származásának kérdésében. Martin, ezt a jhajdú-táncokban« találja, míg Maácz, a cigányercdet mellett kardoskodik. 3 ^ Jelentős, a cigányok táncaival kapcsolatos adat van dr. Morvay Péter birtokában (Néprajzi Múzeum) — és igen jól ismeri mfâ e láncokat Éri Istvánné és Peso vár Ferenc 1 is.
