Erdős Kamill: A Békés megyei cigányok (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 3-4. Gyula, 1959)

A sündisznó' elkészítési módja a következő: kiszedni a belső részét, aztán nyársra búzva tűzbe tartani. Mikor megpörkölődött le kell kaparni a tüskéit, aztán a húst darabokra vágva, megfőzni pörköltnek. — Még' a csontjait is meg lehet enni. (De a búsa csak ősszel jó.) És most — a Békés megyei oláh-cigányok gazdasági életével összefüggő kérdések után — nézzük meg kulturális életüket. A felnőitek legalább 9~> százaléka analfabéta — és sajnos, a gyermekek egy igen nagy száma sem jár iskolába — bár ezen a téren, különösen az utóbbi két évben igen nagy változást történt. — Gátolja a cigány-gyerekek iskoláztatását a környező lakosság egy részében még élő előítélet, például nem szívesen veszi, hogy gyermeke cigány mellett üljön az iskolában, stb. — és gátolja maguknak a cigányszülőknel.( a fmmtörődömségc, mely\ a tanulók ruházkodásában és testi tisztaságában is megnyilvánul. Meg kell találni a módot — ha kissé erőteljesebb eszközökkel is —, hogy minden cigány-gyerek iskolába járjon, mert cz képezi a legelső elengedhetetlenül szükséges lépcsőfokot és enélkül nincs és nem is lehet fejlődés a cigányság egészének életében. Müg. a pedagógusok is elismerik, hogy nincs lényegesebb különbségi ft cigánygyerekek és a többi gyerek tanulásában', csak talán a figyelem tartóssága gyengébb az előbbieknél. IIa huzamosabb időt töltünk cigányok körében, meglep minket dalaik sokrétűsége, szépsége. Igen szívesen énekelnek. Dallamaik cgyrésze kifejezetten »cigányos . Ezzel nem azt akarom mondani, hogy indiai eredetűek, de onnan történő vándorlásaik egyes útszakaszaira mindenesetre utalnak. Népköltészeti alkotásaik száma több ezerre tehető.

2S Különösen említést érdemelnek igen szép balladáik. Állandóan újabb és újabb dalok keletkeznek, mert minden, számukra jelentős eseményt megénekelnek. Ballada szól arról a cigányférfiről, aki »dctcktivnek adta magal«. de ugyanígy, nótát csináltak az állami gazdaságban eltöltött napok »keservcirol«. Lássuk hát két halladájukat: HITLER BALLADA

86 Hej. cigányok, de / bácskaiak, Hosszú úton jaj / mind elhulltak hej! Gyerünk, Jankó, hej J komisz az élet, Hozd gyermeked f s a feleséged, hej! 2r

' Kb. 200 cigánydalt jegyzett le - Tótkomlós, Végegyháza. Kélegyháza, Gyoma községekben és Gyula környékén — Hajdú András, 1956-ban. (Anyaga a Népművelési Intézet Archívumában van.) Jelentős Békés megyei cigánydal gyűjtése van még Maácz Lászlónak. (Állami Népi Együttes.) — Cscnki Imre is ismer több Békés megyei cigánydalt. 2C Erdős Kamill nyersfordítása alapján — az eredeti cigányszöveg dallamának figyelembevételével — Lűkő Gábor műfordítása. — Kétegyháza-i gyűjtés, — Cerhnr lörzs. (A ballada valószínűleg Baranya megyéből származott ide, onnan hozla egy odavalósi cigánylány?)