Hunya Sándor szerk.: Adatok a Tanácsköztársaság gyulai történetéhez (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 2. Gyula, 1959)

ismerjük el! Elég volt uraim a játékból! Beszéljünk őszintén. Abban a törvényhatóságban, mely ezer éve elnyomta a munkás népet, bízni többé nem lehet. Bízzunk mi azokban az emberekben, akik a népkormányt sem akarták elismerni? Emlékezzenek vissza, hogyan beszéltek ezek az emberek a szegény asszonyokkal! Azokkal az asszonyokkal, akik éheztek... Pedig azok mind dolgoztak. (Közbeszólási Ezek az urak eladták az országot!) Az uraknak a hatalom volt a fontos. Én a polgárok megbízásából vagyok ill, hozhatnak bármilyen határozatot, azt tudomásul venni nem fogjuk! Mi nem vagyunk anarchisták, de a szolgabírói rendszert nem tűrjük. A vármegyének olyan vezetői legyenek, amilyeneket a nép választ. A nép kitörései jogos kitörések voltak. Menjünk haza uraim, ez a vezetőség ne hozzon határozatot, mert kinevet bennünket a világ«.

lu Hamarosan változás történt a Megyei Nemzeti Tanács összetételében. Tagja lett Martos Manó is. Martosnak hosszú harc után sikerült elérni, hogy küldjenek egy feliratot az Országos Nemzeti Tanácshoz, melyben kérjék az 1000 holdon felüli birtokok kártalanítás nélküli köztulajdonba való vételét, és azt elsősorban a harctéren küzdő katonák közt sürgősen osszák ki. így bontakozott ki \ árosunkban, megyénk akkori székhelyén, az 1918-as polgári demokratikus forradalom. Büszkén mondhatjuk, hogy sokkal erőteljesebben, mint másutt az országban. | A polgári demokratikus forradalomnak jelentől állomása volt Gyulán a december 26.-Í nagygyűlés. Erre a gyűlésre a város dolgozói Dundler Károly és Grünfeld Jakab vezetésével vörös zászló alatt, a Marseilles! énekelve »Le a háborús nyerészkedőkkel! Vesszenek a tőkések! Éljen a világszabadság U jelszavakkal vonultak fcl.H A gyűlés kifejezésre juttatta, hogy elégedetlen a Nemzeti Tanács összetételével. Követelte, hogy kommunista érzelmű szocialisták nagyobb számmal legyenek a Nemzeti Tanácsban. Követelésük eredménnyel járt, mert a népgyűlés a Nemzeti Tanácsot több forradalmi érzelmű szocialistával kiegészítette, és dr. Berényi Ármin mellé egyenrangú elnöknek Martos Manót megválasztották.

12 így tolódott Gyulán a Nemzeti Tanács balra. A gyűlés forradalmi hangulata bebizonyította — annak ellenére, hogy Gyulán nem alakult meg a Kommunisták Magyarországi Pártja — hogy a kommunista ideológia, a kommunista párt programja útat tört a tömegek felé és egyre erőteljesebbé válik a harc a hatalomért. A balratolódás nagy riadalmat okozott a régi rend hívei között. A nép ellenségei nem is húzódtak takaró alá. A kisgazdapárt december 29-én tartott gyűlésen kimutatták a foguk fehérjét. A baloldali szociáldemokraták ellen heves kirohanást intéztek (Prattinger). A mocskolódásokat Dundler Károly a következő szavakkal utasította vissza: »A mi pártunk a proletárságért harcol. \z urakból a gyáva lehetetlenség és félelem beszél! A félelem, hogy mi is itt vaM Békés. 1918. nov. 14. 11 Békés jnegyei Népújság. 1959. fan. 23. 1- Békés. 1918. dec. 29.