Hunya Sándor szerk.: Adatok a Tanácsköztársaság gyulai történetéhez (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 2. Gyula, 1959)
felületesen eltemették őket. 37 A lakosság kegyeleltei emlékezik meg róluk és kivégzésük színhelyén a párt helyi szervezete 1956 áprilisában emlékművet állított. A román bojárok nem elégedtek meg a kivégzésekkel; még 56 gyulait tartóztattak le. Részben internállak, részben pedig hadifoglyoknak nyilvánították őket. 38 Városunkban a tanácsrendszer mindössze 35 napig állott fenn. De ez a rövid idő is bebizonyította a gyulai munkásság, a kommunisták jerejét, vezetőképességét. A rövid idő ellenére is városunk életében mélyrehaló változás történt Olyan fejlődés \oli tapasztalható, amelyet azelőtt, nyugodtan mendhatjuk. évtizedeken, sőt évszázadokon keresztül nem láthattunk. Ezért méltán mondhatjuk városunk története egyik legkiemelkedőbb szakaszának azt a 35 napot, melyet megismerni és emlékét az utókor számára hátrahagyni minden gyulai hazafias kötelessége. FÜGGELÉK I. Adatok Dundler Károly életéből és munkásságából Dundler Károly 1874 július 13-án született gyulai, közelebbről nemetvárosi, kisiparos családból. Apja Dundler József, gyulai szűcs-mester volt. Anyját Moldován Rozáliának hívták; másodszor Belcznai Andráshoz ment férjhez. Dundler Károly 12 éves korában asztalos tanonc lett, majd mint segéd több európai országban vándorolt és különböző mestereknél, gyárakban, üzemekben dolgozott. Már Magyarországon is, de főleg vándorlásai során ismerkedett meg a szocializmus eszméjével. Hosszabb idői töltött Németországban, ahol már az akkori Szociáldcmokrala Párt Európa legerősebb munkáspártjai közé tartozott. Ezt Dundler maga is többször említette. Németországból hazaérve, rövid ideig Gyulán tartózkodott, de máshol, így Aradon is dolgozott. Ott történt meg vele, hogy amikor egy pap egyházi beszédében a szociáldemokratákat sértegette, felszólt a szószékre, hogy: »ncm így van ez tisztelendő atyám«. Ezért azután az aradi hatóságokkal meggyűlt a baja. Iloszszas utánjárás, rokonságának közbenjárására sikerült az eljárást megszüntetni ellene. Ezután Gyulára költözött és 1901—1903 között mláir a gyulai Szociáldemokrata Pártban működött. Ekkor már nemcsak meggyőződése ,hanem képzett szocialista is voll, és szervezte a faipari munkások szakszervezetét. Gyulán hamarosan összeütközésbe került kispolgári gondolkodású környezetével, ami még szorosabbá tette a szocializmushoz hajló ipari munkásokhoz és agrárproletárokhoz való kapcsolatát. A kispolgári gondolkodással és életmóddal való gyökeres szakítását mutatta az is, hogy noha jómódú és katolikus beállítottságú iparos családból származott, református vallású, vagyontalan munkásnőt, Tóth Juliannát vette feleségül. 1899-ben, a 3 7 Dundler Károly rokonságának közlése. 38 Scherer id. m. 350. I.
