Hunya Sándor szerk.: Adatok a Tanácsköztársaság gyulai történetéhez (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 2. Gyula, 1959)
Támad a reakció Sajnos, a nép javát szolgáló rendelkezéseket nem sikerült mind végrehajtani, mert hamarosan megszállták Gyulát a román burzsoá .csapatok. Április 20-án már hadterületté nyilvánították városunkat is.3" Április 24-én .délután egy román és két magyar fehérgárdista tisztbó'l álló járőr jelent meg a város szélén. A következő napon pedig a román burzsoá csapatok megszállták a várost. A románok előnyomulása gyorsan és hirtelen történt. Ennek oka egyrészt a székelyhadosztály árulása, mely a Királyhágónál megnyitotta az útat a románok előtt, másrészt a szatmárnémeti és nagyváradi árulás. A nagyváradi árulást bizonyítja az a távirat is, melyet a nagyváradi csendőrparancsnokság adott ki. A távirat szerint: A Kormányzótanács megszűnt. A közigazgatást megint a szolgabírói hivatalok veszik át. A megszálló francia és román katonaság közeledik. A parancsnok jelentkezzék, fegyverszüneti szerződésre hivatkozva álljon a megszálló csapatok ,rendelkezésére. Piros jelvény leveendő, rendfokozati jelvények és minden nemzetiszínű rózsa felteendő. A lakosság megnyugtatandó, bogy mindenki maradjon ,a helyen«. A kívülről és belülről jövő ellenforradalommal szemben az osztályöntudatos proletárok minden elszántsága hiábavaló volt. A román bojárok tűlerejc megtörte a kommunisták hősi ellenállását 68 a vörösgarda harcosai visszavonulásra kényszerültek. A nehéz helyzetben Stromfeld Aurél vezérkari főnök csak annyit tudott elérni. ho|gy a gyűrűbe került tisztántűli hadsereget kivonja a Duna-Tisza közére. Ebben a hadseregben több gyulai volt. Körülbelül 350-re tehetjük azoknak a gyulaiaknak a számát, akik a megszállás után is fegyverrel a kezükben védték a proletárdiktatúrát. Ezek az elvtársak a 46-os, 16-os és a 101-es gyalogezrednél, valamint a 101-es dandárnál szolgáltak. Részt vettek a felvidéki harcokban (Miskolc, Kassa), a diesőséges északi hadjáratban. Szolnok visszafoglalásánál is jelen voltak, valamint B nyári tiszai támadásnál. (Mezőtúr, Gyoma) Ami 1919 április 25.-e után történt Gyulán, az a román bojár csapatok és a belső árulók hóhér munkája és az emberi jogok legszégyenteljesebb megsértése volt. A megye urai vad hajszát indítottak a kommunisták' s mind azok ellen, akik a tanácsköztársaság napjaiban a népért dolgoztak. Bemondásaik alapján a román parancsnok összefogatta azokat a hazafiakat, akiknek a forradalom alatt vezető szerepük volt, továbbá azokat is, akik) a vörös hadseregnek tagjai voltak. Az elfogottak között volt Dundler Károly, Grün leld Jakab, Bcleznai Sándor és Oláh Tódor is. A legszorgosabb nyomozás sem tudott velük szemben olyan adatokat kideríteni, amely bírói ítélet alapjául szolgálhatott volna. Ezért elhatározták, hogy bírói ítélet nélkül teszik el őket láb alól. Április 27-én délután rövid kihallgatás után közölték velük, hogy Békéscsabára viszik ők ( et a hadbíróságra. Amikor a kísérő katonák a Gyula és Békéscsaba között lévő Veszely-hídhoz értek, azt közöllek velük, hogy haza engedik őket családjukhoz. Mikor mit sem sejtve Gyula felé visszaindultak, a román katonák úgy tettek, mintha szökevényeket üldöznének; lövöldözni kezdtek rájuk. Hamarosan mind a négy hazafit lelőtték. Még holttesteikbe is több golyót eresztettek, majd' a híd alatt 36 Gyulai Állami Levéltár. CJ 2
