Hunya Sándor szerk.: Adatok a Tanácsköztársaság gyulai történetéhez (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 2. Gyula, 1959)

kapott ifj. Steigerwald István (5 617). A választási eredmények világosan és meggyőzően mulatlak, hogy a tanácsrendszert Gyula város dolgozóinak többsége macáénak érezte és szívvel-lélekkel támogatta.

27 Az április 7-én megválasztott Munkás, Katona- és Földművestanács április 9-én a vármegyeháza nagytermében tartotta alakuló ülését. A Forradalmi Kormányzótanács XXVI. számú rendelete alapján a Munkás, Katona- és Földművestanács tagjainak sorából 20 tagú intézőbizottságot választottak. Az intézőbizottság tagjaivá ifj. Stcigerwald Istvánt, Perei Andrást, Beleznai Sándort, ifj. Raák Mihályt, Papp Károlyt, Móricz Andrást, \ idé Lajost. Mibalck Pétert, Szabó Ferencet, Szabó Jánost, Grünfeld Jakabot, ifj. Sal Istvánt, ifj. Schmidt Gyulát, Somogyi Imrét, Szálai Lászlót, Vidó Györgyöt, Csomós Jánost, M. >Szabó Istvánt és Sebestény Ferencet választották meg. A városi ügyek közvetlen ,intézésére és irányítására háromtagú direktóriumot választottak dr. Schliffert Ferenc, Dundler Károly és Perci András személyében. A gyulai Munkás. Katona- és Földművestanács elnökévé pedig Martos Manót, titkárává Kiszely Antalt választották meg.28 A városi direktórium, az intézőbizottság és a munkástanács hivatalos helyiségei a városháza épületében kaptak elhelyezést. Martos Manó később a megyei munkástanács elnöke lelt. Az emberibb életért \ árosunk dolgozó népe a Forradalmi Kormányzótanács rendeletein túlmenően is tett javaslatokat, a dolgozók életkörülménycinek megjavítására. Erről tanúskodik i\ Szocialista Iparosok Bőripari Érdekeltségének beadványa a direktóriumhoz: Szocialista Iparosok Szabadszakszervezete Bőripari Érdekeltsége Városi Direktóriumnak Helyben A gyulai Cipész és Csizmadia szocialista iparosok szabad szervezete ipari érdekeltségének 1919. év április hó 14-én tartott nagygyűlése .elhatározta, hogy átiratot intéz Gyula város direktóriumához, a célból, hogy a város közönségének olcsóbb és az igényeknek megfelelőbb cipővel való ellátását .lehetővé tegye, amire vonatkozólag a következő javaslatot teszi: A tőkés termelési rendszer bukásával új társadalmi erők keletkezése lehetővé teszi azt, hogy a közszükségleti cikkeket előállító üzemeket az állam vagy a város szocializálja. , illetőleg házi kezelésbe vegye. Ez azért is szükséges, mert a mai nagy anyaghiány miatt úgy kell takarékoskodnunk, hogy annak egyenlő elosztása legyen és az egyenlő elosztás mellett a közönség ne legyen kitéve az árdrágítók kénye-kedvének. Ezért javasolja a szabad szervezel bőripari érdekeltsége, hogy úgy, mint Szovjet Oroszországban, nálunk is a város állítson fel egy cipész és csizmadia műhelyt saját kezelésében, ahol elkészíthető lenne minden fajtájú cipő és csizma. 27 Vörös Zászló. 1919. ápr. 9. 28 Vörös Zászló. 1919. ápr. 13.