Banner János: Régi kutatók – új feladatok. A gyulai múzeum kilencven éve (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 1. kötet. Gyula, Erkel Ferenc Múzeum 1959)
feldolgozása folytán, az akkortájt még gyér helytörténeti irodalmunkban feltűnést keitetl.« 26 Nem feladatom, hogy ennek az előadásnak a keretében történeti munkát értékeljek 27 vagy Mogyoróssy szerteágazó geneologiai és encyclopaedikus munkásságáról részleteiben is szóljak, de legalább annak a fejezetnek! a címét említenem kell. amely — ha nem is szavahihető régészeti emlékek alapján, de — érinti a régészet határát is. Az első fejezetnek csak a címét kívánom kiemelni: »Ziridava, dáciai telep a hajdani Gyula nevű hunfőváros, mint Etele és ősei európai első gyül- és királyi székhelyié a mai Gyula város területében. Etelének ugyanoda fapalotájában lett diadali hazatérte, lakomái, s vérmenyegzőjén közbejött halála és gyászos temetését követte hun szertartás*. Ez a késő barokk ízlésű cím — ami egyébként jellemző még az Akadémia kiadásában megjelent régebbi magyar régészeti irodalomra is — csak az első fejezet élén van meg, ahol cikornyáival valóban jól illik a csapongó képzelethez. De ne kritizáljuk a 100 éves címet, se a tartalmat. Hiszen csaknem 50 év múlva, sőt napjainkig is visszajár az Attila székhely kísértete. Szcremley Sámuel, Hódmezővásárhely akadémikus történetírója a Magyar Történelmi Társulat folyóiratában állítja: »Attila székhelye 1 lód-Mező-Vásárhely határában volt« 28 , majd öt kötetes milleniumi várostörténetében —- a századforduló tájékán —is részletesen igyekszik ezt Bizonyítani 29 . — Csallány Gábor: »Attila székhelye és sírja Szentes határában Donaton« 30 c. dolgozatában tér vissza erre a kérdésre. Nem lehet tehát csodálkozni, hogy egy félévszázad előtt Mogyoróssy János is kergette ezt a délibábot. Nem ez a kérdés volt az egyetlen, amelyre annyi munkaerőt és órát elpazaroltak nálunk és a külföldön egyaránt. Folyóiratainkban mindegyre visszatér ez a ;>tünemény<f. Komoly helyen az Akadémia régészeti bizottságában is ismételten foglalkozni kell azokkal a bejelentésekkel, amelyek Attilára vonatkozó emiékekről szólnak. Legyen szabad itt Mogyoróssy igazolására néhányat megemlíteni. 1864-ben Balogh Ferenc ifjú hazánkfia Chalonban Attila pecsétgyűrűjének nyomára jött. A malachit köves rézgyűrűbe két mcllkép volt vésve. Az egyiknek fején kucsma látszott, a másik hajadonfővel. A két alak %latt latin betűkkel ez a 26 . Scherer, im. I. 10. 27 . Csak módszerére kívánok itt egy nagyon jellemző jegyzetet idézni, amelyben régészeti bizonyítéknak tekinti egyebek közt a Szőnyi Benjámin 1753 évi versét, a -tenyérnyi vastag' cserepekről. Tudtommal ő ismertette először ezt a rendkívül érdekes — általam is többször idézett — adatot, könyvének 150—151. lapján lévő 7. jegyzetben. 28 . Századok, 1899. 27. I 29. Hód-Mező-Vásárhely története. 1900, I. 351-357, -181—486. 1901. II. 342-343, 435 -437, III. 63, IV. 830. 30. 1900. 48—52.
