Banner János: Régi kutatók – új feladatok. A gyulai múzeum kilencven éve (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 1. kötet. Gyula, Erkel Ferenc Múzeum 1959)
Az iskolai múzeumnak megyei múzeummá változtatása ellenzéket is teremtél f. így került először kapcsolatba a múzeummal Domonkos János neve 69 , aki nemcsak az iskolai múzeumot, de a tanítóság rátermettségét is védelmébe vette — mint utóbb kiderült, nem is ok nélkül. Kibújt belőle a költői véna is, amikor azt írta-: >imízeum nélkül mai világban a népiskola |olyan, mint az ég csillag nélkül« de leszállt a földre is; folytatván: »m'intia pohár bor nélkül...« Később aztán mégis átvette az iskola nélkül maradt múzeumot. Mogyoróssy, aki már többször ütközött a legnagyobb mértékű közönybe, a 1 laan Antal festőművész régiség gyűjteményének megvásárlására hívta fel »Mcgyenk művelt közönségé*-t és a szükséges 1000 forint előteremtésére gyűjtőíveket bocsátott ki 7(-. Nehéz volna megállapítani, hogy éppen ezek az etruszk edények voltak-e a .múzeum 'legégetőbb szükségletei? íís ezt a kérdést nem én velem fel elsőként. A felhívás olyan visszhangot váltott ki, ami azt mutatja, hogy az a pár esztendő az alapítás óta nem ment el anélkül, hogy a múzeum céljának helyes látásáról egyeseknél már ne kezdett volna kibontakozni a helytálló elképzelés. Elsőnek egy magát csak R-nek aláíró férfiú jelentkezett. Reök István' 1 húzódott meg a betű mögött, pedig valóban nem volt szégyelni valója — sőt ma se volna — azért, amit írt. Szerinte csak másodsorban volnának figyelembe veendők a .megyén kívül talált, magyar és idegen régiségek, minők például a Haan Antal féle tárgyak. Legfőbb cél a megyében talált régiségek gyűjtése volna. Hogy ebben mennyire megelőzte korát, legjobban az mutatja, hogy a Haan féle itáliai eredetű, vásárlásból származó tárgyak ma — igen helyesen — a Szépművészeti Múzeum antik gyűjteményét egészítik ki. A gyulai múzeumban — bármilyen szépek voltak is, egy nagy kultúra elszigetelt töredékeit jelentették csupán, de azt jelentenék akármelyik kisebb vidéki múzeumban is. Reök szerint <a múzeumban »régiségek mellett a megyében található minden tudományos és (művészeti, természeti és ipari nevezetességet össze kellene gyűjteni, mert szerinte az ilyen múzeumnak a feladata volna a megye múltjának s jelenének prospektusát adni, annak úgy anyagi, mint szellemi és erkölcsi életét tekintve. Részletekre bontva: a megyei összes sajtótermékeket, a megyebeli írók műveit, a megye neves szülöttcinek arcképét, az ipari és természeti nevezetességeit, a lakosság népviseletét, Típusainak és nevezetesebb épületeinek fényképét. — Ha nem tudnánk, hogy a cikk a Békés 1874. évi március 15-i számában jelent meg, azt hinnénk, a mai tájmúzeumok programjából vette gendolatát, vagy Implom közelebbi és távolabbi terveinek egy részét már akkor valósítani akarta volna. A gondolatokat válaszában Göndöcs Benedek 72 is magáévá tette, de a múzeum jövőjét csak egy e célra alakítandó egyesület ^gondoskodása mellett látta bizC9 . Békés, 1872. XII. 29. 7u . Implom. im. 3. ?1. Eszméli a megyei múzeum körül. Békés, 1871. III. 15. 7 2. Visszhang. Uo. III. 22.
