Banner János: Régi kutatók – új feladatok. A gyulai múzeum kilencven éve (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 1. kötet. Gyula, Erkel Ferenc Múzeum 1959)
niiai hallgató s gyulai fi — egy bronz füles vésőt. Lcllielye a békési Kőrös csatorna ásatási medre. Bajos volna ezek alapján hitelesítő ásatást végezni. —• Hogy az epekövek nem véletlenül kerültek a kőtárgyak sorába, bizonyítja az ugyanott bevezetett 2. tétel, amely szerint »Papp Gábor városi rendőrbiztos úr — a gyulai várkastély alatti dinnyeföldön: kapálás közben felszínre ijutott egy darab barnás olajszínű epekövet« adományozott 44 . — Talán van benne némi rangsorolás, amikor r. császárt, m. kir.-t és csak egyszerűen m. k.-t ír az érmek megjelölésénél 1 '. Az első római császárt, a másik Árpád-házi királyt, az utóbbi már Habsburgot jelent. Nem is lehet rossz néven venni a mindig magyar ruhában járó Mogyoróssy Jánostól. Nem kétséges, hogy mindezek az apróságok hozzátartoznak Mogyoróssy Jánoshoz, — aki ezek mellett Emlékjegyzetek címen nagy gonddal vezetett hátramaradt feljegyzéseiben sok gyulai és környékbeli leletet írt le és mentett meg a feledéstől. De, mint láttuk, hozzátartoztak másokhoz is, országszerte, hiszen tudtam volna még ilyeneket is idézni 46 . — Nem volt még akkor sok rovatos hivatalos nyomtatvány, sem újabb, sem legújabb előírásban s úgy látszik a leltározásban nem csak a vidékiek, de a pestiek — .akkor még bátran mondhatnám) a pesti — is magukra voltak hagyva. Ugy csinálta mindenki, ahogy* legjobbnak látta. Nem ez tehát a lényeg, hanem az egyszerű eszközökkel elvégzett alapvető munka. Ezért pedig még 90 esztendő után is hálás elismerés illeti Mogyoróssy Jánost, akiről bátran nevezhetnők a gyulai múzeum történetének első korszakát: az alapító korának. Semmi joga sem volt tehát Bródy Sándornak ahhoz, hogy a Magyarország iési a Nagyvilág 47 c. folyóiratban portrait rajzoljon a 77 éves Mogyoróssy Jánosról »A miizeumor« címmel. Nem portrait rajzolt, hanem az öreg ember gyengeségét kihasználva, fájó és viaszatetsző torzképet, öreg embernek vannak gyengéi, megrögzött gondolatai, amelyeken talán lehet mosolyogni, de kigúnyolni — pellengérre állítani — nem illik és nem szabad. I És van ennek a portraitnak tragikomikus kisiklása is. Az a könyve, amelyet valóságából kiforgatva, állításaiban a gúny kedvéért meghamisítva tár olvasó közönsége elé: A gyulai kódex, amely »Törtenelmi adatok Szerémi György emlékirataiból. I. Mátyás utódainak kiirtásáról, a gyulai nemzetfejedelmi temetésekről és II. Lajos magyar király meggyilkolásáról« alcímeket viseli, Jele van történelmi tévedésekkel. Kritika nélkül, de hűen veszi át Szerémi felfogása sugallta adatait. Mindezek ellenére kiindulása lett jóval később egyik igen fontos középkori kutatásunknak, a törökzugi ásatásoknak. 44 Uo. 184. *A Uo. 1 (1875) 175. 46 . Mihalik József, Hogyan vásároltak és leltároztak a régi múzeumisták, MKÉRT VIII. 06. 47 . 1881. XII. 4.
