Németh Csaba: A gyulai Erkel Ferenc Múzeum Erkel-gyűjteménye (Gyulai katalógusok 12. Gyula, 2007)

nyilvántartott másoló készítette.

235 Ezt a nászdalt Erkel eredendően húga, Terézia házasságára írta. A számot az operában a híres koloratúrszoprán énekesnőnek, Hollósy Kornéliának (1827-1890) szánta, aki először ebben az évben lépett fel Mária szerepében.

236

A kész partitúránál korábbi verziót őrzött meg a múzeumi példány. Az E. 91.51.1. számú kotta a Cabaletta kadenciá-jához, feltehetőleg 1862-ben készült egyoldalnyi autográf vázlat, annak eredetileg tervezett alakját mutatja meg. (5. fotó) A virtuóz koloratúrát Désirée Artőt számára komponálta Erkel, a művésznő 1862-es pesti vendégszereplése alkalmával. A partitúrába ez a szakasz végül Erkel Gyula kézírásával került be. Ez esetben Erkel Gyula önálló szerzői közreműködését tapasztaljuk. Nem átdolgozásról, hanem gyökeresen elütő hangzásideálok papírra rögzítéséről van szó; olyanokról, amelyek két, más-más generációhoz tartozó muzsikus ízlésvilágának különbségeit tükrözik. Nem is nyerte el a sajtó tetszését.

237 Ám az a lényeg, hogy immár a rendelkezésünkre áll egy eredeti kadencia Erkeltől, s ennek a befejezettnek mondható vázlatoldalnak a segítségével adott a lehetőség az eredeti mű hangjegyeinek a megszólaltatására! A kadencia kétfajta verziója képviseli azt a (jelenleg ismert) legkorábbi esetet Erkel Ferenc életművében, melynél az eredeti (vázlatos) autográf megfogalmazás szöveghű letisztázásának helyébe, talányos módon, egy attól textúrájában merőben eltérő, Erkel Gyula tollából származó - s az alapul vett eredeti verziót szabadon átformáló -: önálló szerzői produktumnak minősíthető mű-alak lépett.

238 A La Grange ária először 1850. július 18-án hangzott fel. Ennek a Himnuszkopista másolásában fennmaradt 11 szólamnyi zenekari kottaanyaga mellett egy 5. A Cabaletta kadenciája autográf vázlata 61