Németh Csaba: A gyulai Erkel Ferenc Múzeum Erkel-gyűjteménye (Gyulai katalógusok 12. Gyula, 2007)

195 Németh 1987. 139.: Édesanyja, Erkel Mária ének- és zongoratanárnőként dolgozott. 196 Sziklavári 66.; Korábban csak azokat vették leltárba, melyek eleve beazonosítva kerültek a múzeumhoz. 197 1993. és április 20-22.-Í és május 14,-i levelei nyújtottak eligazítást a számunkra: Adattár 1209. 198 Adatok Erkel Ferenc kutatásához. I-III. In.: Magyar Zene 1991/3., 1992/3. és 1993/3.; Erkel Ferenc hangszeres művei. In.: Erkel Ferencről és koráról. Magyar zenetörténeti tanulmányok. Szerk.: Bónis Ferenc. Bp., 1995. 199 Sziklavári 66.: Több esetben Kassai megállapításai adtak támpontot az ő számára is a további kutatáshoz. 200 Erkel-művek keletkezése nyomában. In.: Zenetörténeti Tanulmányok Erkel Ferencről, Kodály Zoltánról és korukról. Szerk.: Bónis Ferenc. Bp. 2001. 201 Erkel Ferenc. Operák. 2. Hunyadi László. Opera négy felvonásban. Szacsvai-Kim Katalin. Bevezető: Tallián Tibor és Szacsvai-Kim Katalin. Rózsavölgyi és Társa, Bp., 2006. A három kötetes műben az operához készített gyulai kéziratok a harmadik kötet végén kerültek közlésre. 202 Legány 1975.21.: bemutatója: 1837. február 26-án volt Henri Vieuxtemps (1820-1881) világhírű hegedűművész és Erkel közös koncertjén. A francia hegedűs az Erkel által magyar témákra szerzett változatot játszotta el zenekari kísérettel. A művet 1843-ban Mezei bokréta címen adták elő. 203 Legány 1975. 22. és 24.: Phantasia és változatok Rákóczynak erdélyies nótájára bemutatója 1838. november 30-án volt, míg a Phantasia klaviatúra az erdélyi Rákóczi-dal themajára művét először 1839. március 31-én játszották. 204 Legány 1975. 24.: Változatok Bartay Énre Csel czímü eredeti operájából a magyar toborzó themajára bemutatóját 1839. április 5-én tartották. 205 Kassai 1993. 122. 206 Scherer 7.: Czingulszky Simon (1782-1853) Erkel édesapjának volt kartársa a németgyulai iskolában, ő tanította meg Erkel Ferencet a betűvetésre. Kassai 1993.129.: 21x25 cm méretű, nyomtatott 12 soros kottapapíron igen rossz minőségű, sötétbarnára színeződött írás. Restaurált. Számunkra az sem elhanyagolható, hogy pl. az OSZK-ban egyetlen Brassai-kottaautográf nincs! 207 Kassai 1993. 123.: A kotta ceruzás tisztázat, jellegzetes kottaírással: a pótvonalon lévő kottafejeket nem írta ki, csak áthúzta őket a szárral. Ceruzás tempó és karakterjelzések is vannak benne, melyek utólagos beszúrások; Kassai 1995. 56-57.: A Duo brillant az Erkeltől fennmaradt első jelentős darab. Liszt rapszódiáit megelőzve tárt magyar tematikát európai színvonalon a nagyvilág elé. Vele került külföldön először hangversenydobogóra magyar zeneszerzőtől műzenei keretbe foglalt hazai téma. A mű technikai nehézségei Erkel virtuóz képességeit is megvilágítják. Ez az első, s a Himnuszon kívül az egyetlen Erkel mű, mely a mester életében a Habsburg-birodalom határain kívül megjelent. Mainzban adták ki 208 Legány 22.: Az Adagio Bartay Endre Csel című operájából vett témára bemutatója valószínűleg 1838. december 30-án, a müncheni Morált testvérek pesti hangversenyén zajlott le; Kassai 1991. 324-325. és Kassai 1995. 57-59. 93