Németh Csaba: A gyulai Erkel Ferenc Múzeum Erkel-gyűjteménye (Gyulai katalógusok 12. Gyula, 2007)

Az Erkel-gyűjtemény kialakulása Nincs könnyű helyzetben az, aki a gyulai Erkel Ferenc Múzeum Erkelhez kötődő tárgyainak és dokumentumainak a listáját akarja összeállítani. Sajnos a múzeum 1945 előtti gyűjteménye nagyrészt szétszóródott a II. világháború végén, amikor azt a szovjet hadikórházzá alakított iskola padlására hurcolták fel, ahol hosszú ideig őrizetlenül maradt. A régi múzeumi dokumentáció is ennek esett áldozatául. Amikor az 1950-es évek végén a megmaradt anyagot nyilvántartásba vették, több tárgyat helytelenül azonosítottak be, sok esetben nem emlékeztek arra, hogy hogyan és mikor is került a múzeumba. Ez alól csak a legértékesebb Erkel-tárgyak képeztek kivételt. A többi tárgy esetében jórészt találgatásra vagyunk utalva. Tovább nehezíti a helyzetünket a tárgyak szétszórtsága. Önálló, a többi gyűjteményünktől való megkülönböztetés érdekében az adott leltári szám előtt „E." betűvel jelölt, Erkel-gyűjteménnyel csak az erre a célra szolgáló leltárkönyv 1975-ös megnyitása óta rendelkezünk. Korábban egyaránt kerülhettek Erkelhez kötődő tárgyak a képzőművészeti („K."), az iparművészeti („I.") és a helytörténeti, illetve később a tárgyi gyűjteménybe („H" illetve „Tgy."). Az Erkel-kiállításokkal kapcsolatos anyagokat a történeti dokumentáció („Td.") múzeumtörténeti gyűjteménye őrzi, de néhány ezzel kapcsolatos anyag az adattárban kapott helyet. Az új kiállításhoz készített fotoreprók negatívjai a fotótárat szaporították, a hivatalos levelezést pedig az irattár őrzi. A nagy zeneszerzővel foglalkozó könyvek és tanulmányok egy része viszont a könyvtárban („A" helytörténeti, vagy egyéb „D" betűjelű részlegében) került elhelyezésre. Talán a régészeti gyűjteménybe nem került csak Erkelhez köthető tárgy, de őszintén bevalljuk, hogy ebből a szempontból tüzetesebben a néprajzi („N.") anyagunkat sem vizsgáltuk át. Azonban 1961-ben ide leltározták be a feltételezetten az Erkel-család valamelyik tagjához kötődő főkötőt és napernyőt. Jelenleg is ezek szerepelnek a kiállításunkban, bár Erkel Ferencné napernyőjét csak tíz évvel később kaptuk meg Óváry Rózától. Erkel-gyűjteményünket a zeneszerző testvére, a neves gyulai orvos, Erkel Rezső alapozta meg. Bátyja két ezüst serlegét és az ezüst babérkoszorúját 1896-ban, az Erkel-szobor felállításakor adta át a múzeumnak.

1 A két serleg ma is megtekinthető a kiállításban (1. fotó), ám az ezüstkoszorúnak már 1959-ben csak a dobozát tudták beleltározni.

2 8